Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-18
Több alapszervezetben terveket készítettek a nevelés tervszerűbbé tételére. A káderekkel való foglalkozás alapkövetelménye a feladatokra való alapos felkészítés és ennek felismerése kezd általánossá válni. Fontos szerepe vanna bírálatnak, de általánosítható, hogy kevésbé alkalmazzálk és eléggé elterjedt az a nézet, hogy "hibát az követ el, aki dolgozik". A minősítések sok segítséget adnak a káderek tulajdonságainak formálásához. Ugyanakkor megtalálhatók még a hibák túl finom felvetése, sőt némely helyen túlzott türelmet tanúsítanak a munkafegyelem megsértőivel szemben. A minősítések erős oldala a szakmai tevékenység jellemzése, ott is főleg a poziticumok dominálnak, és kevés gondot fordítanak a társadalmi, a közéleti tevékenység jellemzésére. Rvviden: nem adják mindig az egész embert. Az elvtársak ismerik y róluk készített feljegyzéseket és megszűnt a személyzeti osztályok munkájának misztifikálása. Minden alapszervezetben találni törekvéseket a káderutánpótlásra és ennek folytán egy-egy megüresedett vezetői helyre a maguk erejéből tudnak beállítani megfelelő kádereket. Azonban ez még nem elég tervszerű tevékenység és főleg az iskoláztatáskor nem veszik eléggé figyelembe. Ezen a téren lévő nehézségek és a további feladatok*- A továbbképzést tervszerűbbé kell tenni, hogy jobban kapcsolódjon az üzem és az intézmény feladataihoz. Fokozott gondot kell fordítani a szakmai képzésre éppúgy, mint a politikai továbbképzésre. Ugyanis főleg a műszaki vezetők között urálkodó nézet, hogy a szakmai továbbképzés anyagi előnyökkel jár, a politikai nem, és ennek következtében az utóbbit elhanyagolj ált.- A kadernevelésnek és az utánpótlásnak komoly gátja, hogy az üzemekben és az intézményekben a vezetés színvonalának gyenge volta miatt egyes vezetők beosztásuknál alacsonyabb lépcsőfokon fejtik ki tevékenységüket. Átnyúlnak a hozzájuk beosztott vezetők feje felett és gátolják azok továbbfejlődését, előremenetelek. A maguk shámára több jogot követelnek, de lejjebb már nem szívesen biztosítják azokat. Egyes helyeken elmosódik a felelősség kérdése és túlzottan megszaporodtak az egymás közötti levelezések. Ezek szántén gátjai a káderek helyes tulajdonságai kialakításának. A pártszervezeteknek fel kell lépniük e káros tendenciák ellen.- A női káderek nevelésében, kinevezésüknél inkább csak elhatározásokkal, tervekkel találkozunk, annak ellenére, hogy az iskolákból már szép számmal kerültek ki tehetséges, a munkájukat jól értő női szakemberek. Általános gyakorlat, hogy azokon a helyeken is, ahol döntő többségükben női dolgozókat találunk, a vezetőjük feltétlen férfi dolgozó. A pártszervezeteknek különösen ahol nagyié tszámu női dolgozót foglalkoztatnak, következetesdbben kellene fellépni e káros gyakorlat ellen.- Találkozni olyan nézetekkel, hogy "mindig politikai munkát végeztem, nem tudtam tanulni, most pedig háttérbe kerültem". Vagy: "mindig tanultam, társadalmi munkát nem tudtam végezni és most ezért kerültem hátrányosabb helyzetbe." Mindkét esetben az egyoldalú képzés ellen kell fellépni és a lehetőségekhez képest pótolni a mulasztottakat.
