Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-10-08
Gábor elvtárs: A saját tapasztalataim megegyeznek a Tóth et. által elmondottakkal. Az elv maga jó, de amikor a gyakorlarban nézzük, akkor nem ilyen egyértelműen jelentkeznek a problémák és ezekre is fel kell figyelni. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalatok szervezeti felépítése, valamint a pártszervezetek és a tömegszervezetek felépítése nincs összhangban egymással. Emiatt rendkívül sok az átfedés, a keresztbe intézkedés, ami sokszor gátolja a tevékenységet is. Szakszervezeti vonalon pl. az intézőbizottságokat közvetlenül az ÉDOSZ irányítja, mig az alapszervezeteket az ÉDOSZ Budapesti Bizottsága, emellett sok feladatot ad a kerületi pártbizottság is az aíapszervezetek felé. Bár a célkitűzések legmagasabb szinten koordinálva vannak, aéonban a gyakorlatban nem mindig találkoznak megfelelően a feladatok, ami sok problémát okoz az alapszervi titkároknak. Egy példát szeretnék elmondani. Vizsgáltunk egy vállalatot, ahol 8-10 gyáregység van. Célul tűzték ki, hogy a dolgozók üdültetését egy szintre hozzák. Ezt a koordiháló értekezleten el is fogadták, de az intézőbizottság nem fogadta el. Miután a vállalatok az ország különböző részein vannak, igen sokféle szerv közbelépése szükséges. Politikai vonatkozásban majdnem hasonlóan jelentkezik a kérdés, feltétlenül helyes a vállalati pártbizottságoknak az a törekvése, hogy létszám megtakarítást kell elérni, magasabb termelékenységgel kell termelni. Ezt a koordináló értekezleten megbeszélik, mindenki egyetért vele. A gyakorlatban a IX,kér. PB. azt mondja. hogy"ez az irányvonal valóban helyes, de ha ezt nálunk valósítják meg, annak nagy politikai kihatása lesz, mert J00 női dolgozót el kell bocsájtani.” A másik probléma, hogy a koordinációs értekezletre nem mindig mennek el, aminek gyakran az értekezletek keresztbe szervezése is az oka. A másik dolog, hogy egészen más formában történik ugyanannak a kérdésnek a levitele állami vonalon, valamint a párt és a szakszervezet vonatkozásában, ez sincs megfelelően öszszehangolva. Véleményem szerint feltétlenül kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy he legyenek átfedések. A határozatokat megkapják a pártszervezetek, de mindenütt másképp értelmezik. Mindegyik pártszervezet kiragad valamit a saját vonatkozásában, igy gyakran nem fogadják el a koordináló titkár jó javaslatait sem. Véleményem szerint el lehet képzelni, hogy a Szervezeti Szabályzatba bekerüljön a koordinálással kapcsolatos feladatok mikéntje, hogy a Szervezeti Szabályzat adjon jogkört és feladatokat a koordináló munkához, mivel az eddig megjelent határozatokat nem értelmezik egységesen a pártszervezetek. Addig is a felső szintű szervek mechanizmusát kellene jobban összhangba hozni, ami jelenleg nem megfelelő. Tombor elvtárs; Másfél éve vagyok a Sütőipari Vállalatnál. Az anyagban felvetett és a Tóth et. által elmondott problémákkal egyetértek. A koordinálás problémája igen sokféleképpen vetődik fel területenként és szakmánként. A mi vállalatunknak egész Budapest kenyérellátását kell megoldani. Tóth et. felvetette, hogy nem kell naponta kijárni a területre. Akkor felvetődik a kérdés, hogy miért vagyunk?
