Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-09-10
c arányban és a felelősség: kérdését tekintve is nagyon jelentős és konkrétan, a gyakorlatlan érvényesül. Az üzemi tanács tevékenységével kapcsolatos kérdések több elv társ részéről felmerültek. Ez két ossz függést jelent, az egyik a társadalmi és gazdasági vezetők részéről szervezetileg elfogadott, de a gyakorlatban kevésbé eredményesen működő üzemi tanacs, amelynek meg vannak ugyan határozva a kötelességei és jogai, de gyakran időbeli eltolódások miatt sem tud érvényben dönteni. így pl. amikor a tervekkel kapcsolatos javaslatok kerülnek az üzemi tanács elé, már a változtatás lehetősége meglehetősen korlátozott, mert a tervtárgyalások már megtörténtek. De ugyanúgy a nyereségrészesedé:, t illetően már előzetesen állástfoglalt, igy a döntések meghozatalában itt sincs döntő szerepe az üzemi tanácsnak, igy azon rendszerint nem is változtat.Éppenezért az üzemi tanácsok nem végezhetnek érdemleges tevékenységet. Mi az üzemi tanácsokon gyakorlatilag a különböző gyáregységek és főosztályok tanácsait értjük. A gyáregységi tanácsok összetétele az adott terület helyzeténél fogva változó. A legáltalánosabb öszszetétel, hogy a gyáregység vezető, az alapszervi párttitkár, a sza szervezeti titkár, a KISZ titkár, a műszaki osztály vezetője és esetleg fejlesztési, vagy más műszaki területen kiemelten fontos gazdasági vezetők a tagjai ezeknek a tanácsoknak. Ezenkivül meghívottként résztvesznek az adott témától függően különböző vezetők. Ez a szervezet az üzemben 2 eves múltra tekint vissza. Az első évben a kérdésekkel való foglalkozást az adott körülmények szabták meg. A második évben már konkrét munkatervek alapján a legfontosabb kérdések azok, amelyek a tanácsok napirendjén szerepelnek. Gazdasági vonatkozásban nagyon élő határozatok születnek, melyek a dolgozókat közvetlenül érintik. Az itt hozott határozatok érvényesek az adott terület gazdasági vezetőire és dolgozóira egyaránt. Ma már pl. az átviteltechnikái gyáregységnél a gyeü-TMK. vonatkozásban elértünk oda, hogy az üzemrész nagyon lényeges perspektivikus problémái is napirendre kerülnek. Ezek a tanácsok jó tevékenységet fejtenek ki az intézkedési tervekben meghatározott feladatok konkretizálása, a termelékenység növelése tekintetében, vagy azokban a kérdésekben, amelyek a dolgozókat közvetlenül érintik. A téma igy rendkívül változatos és hatékonyságában nagyon eredményes. A pártszervezet, a társalalmi szervek es a gazdasági vezetés részéről ösztönözni és támogatni kell ezeknek a tanácsoknak a tevékenységét. A partszervezet taggyűléseivel kapcsolatosan csak általános tapasztalatokat vontunk le az anyagban, mert ennek a kérdésnek az elemzése külön anyagot érdemelt volna. Ez a rész a Telefongyári PVB. ülésen, Szkokén elvtárs javaslata alapján lett átdolgozva. A KISZ szervezet aktiv közreműködése ezekbefa a tanácsokban szervezetileg is bihtositott. A szakszervezet tevékenységét nem kívántuk ebben az anyagban közvetlenül értékelni, mert ezt a kérdést a Telefongyári PVB külön napirendként már értékelte. Asztalos elvtársnak válaszolva meg kell mondani, hogy az üzemi tanács nagyon alacsony színvonalon ülésezik. Ezt nemcsak a felső vezetés állapitjam meg, hanem a dolgozók részéről sem tualjdonitanak nagy jelentőséget az üzemi tanács munkájának és üléseinek. Ezeket a kérdéseket már a Ö OT és egyéb magasabb fórumok is tárgyalják. IV 1
