Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-07-16
irányelvek feldolgozása kapcsán mi azt csináltuk, hogy egyes fejezetek feldolgozását kiadtuk, még pártonhogy próbálják az intézeti szempontokat figyelembe véve feldolgozni. Az egyik pártönkivüli, akinek 2 szakmai diplomája van és most végzi a: feldolgozás, amit készített, hallatlanul érdekes. S itt Az ideológiai ciZ ivülieknek is, elembe véve feldolgozni. Az '■ 't kiadtuk, még z intézeti esti egyetemet, a azért látnunk kell, hogy jó, hogy pártonkivüliek is tanulnak 1 annál jobb, de nem bizmarxizmust, s minél többen tanulják, tos, fcagjt, hogy akik ezt megtanulták, kitűnőre visszaadták, — -- alkalmazásánál nem egészen kispolfi ho^y majd az eletben az gári talajon nyulnak-e a kérdéshez. ‘Éppen ezért nagyon kellene nekünk vigyázni arra, hogy ilyen általános kategóriát, szemléleteket ne hozzunk be a pártba, mert sokat; ronthat. Nézzük meg egyénileg a személyi felkészültséget, műveltségi színvonalukat, marxista képzettségüket és ha személyi eszi az megfelelő, akkor vonjuk be propagandistának. Hantos e1vtárs; Tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen viszonylag rövid értékelés nehézzé teszi, hogy egy év, akárcsak a legfontosabb ideológiai-elméleti problémáit jelezze a VB előtt. Légis, hogyha szólok, ezt a hiányérzetemet szeretném kifejezni, bár nem tudom, egy évben hányszor tárgyalták az ideológiai oktatás kérdését. Ha a VB nem többször tárgyalta, akkor megérné, hogy mentesítsük a rövid tartam alól, ha ezzel még megoldatlan problémákról tudunk tájékoztatást kapni. A Bp-i PB kiadta a budapesti méretekben általánosított, előző évi propaganda munkának az értékelését és határozatát, amelynek feladat-megjelölő funkciója is volt. Érzem én ebben a vázlatos jelentésben ezeknek a problémáknak a visszatérését, de kevésbe érzem,'hogy hol, milyen méi’tékben sikerült a Bp-i PB határozatában konkrétan felvetődő ideológiai problémákban az előrehaladás. Ha ki is mondjuk, hogy javult az elvi tisztánlátás, mégis olyan széles talajon fogalmazzuk meg a megoldandó feladatokat, amik kétségessé teszik ezt a megállapítást. Említették az elvtársak, hogy talán érdemes lenne vizsgálni a propagandisták nevelő hatását; hogy nem egyszerűn az Ismeretanyag elsajátítása a célja a mi propaganda munkánknak, hanem, hogy ezenkívül a sajátja legyen, - s ez nagy különbség. Ha mi nem tudjuk eléggé hatékonyan, elemzően munkánk értékét meghatározni, állast foglalni a pártoktató munka nevelői vonatkozásában, akkor lehetnek hiányérzeteink. Bizony, a propagandistáink felé, - ahogy mondta is B.Kiss elvtársnő - sokkal alaposabban kell pedagógiai nevelői módszerekről szólnunk, hogy ne csalt a feldolgozandó anyagot sajátítsák el, hanem nevelői munkát is kifejtsenek; neveljenek is, ne csak egyszerű oktatás follyon ott. Arról van szó, hogy az elvont elméletiideológiai igazságokról a gyakorlat talaján legyen szó. Azt hiszem, nagyon fontos annak a feladatnak a megközelítése, hogy* a mi propagandistáink ismerjék a hallgatóságukat. Ne hetenként, vagy kéthetenként összetalálkozó kollektíva legyen a szemináriumvezetővel, aki jóformán semmit nem tud a hallggtóiról, hanem meg kell tanítani, hogy hivatásszerűen oktassanak, ismerjék teljes egészében azokat az ismeret-anyagokat, amiket a hallgatókkal meg akarnak ismertetni, mert egyébként mindig egy kicsit a levegőben fogunk mozogni Véleményem szerint az elmúlt 20 év propaganda munkájának ez volt a legnagyobb problémája
