Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-07-09
cilte. kozni A Társadalmi .Szemlében itt van, a Csókás professzor Nem akarok most itt a Csókás professzorral vitat, hogy valamiféle hittanóra-féléket azért kellene tartani, hogy fogalmuk legyen a hittanról a gyerekeknek. Egyébként ez a Csókás professzor' ez párttag es kiderült, hogy nem klerikális beütés ez nála, amit itt a cikkben fejteget, hanem mint egyetemi tanár, tanszékvezető, nem vallásos nevelést akar nekik adni, hanem valamilyen hiányérzés van, etikai nevelés kellene a gyerekeknek. Alkalmaz' nu’nk kell a felvilágositás legkorszerűbb módszereit és itt ifrja a vallás-kritikát a Tánad almi. üzemiében. Véleményem szerint egy kicsit bátrabban kellene ezen a fronton is a mi politikánkat vinni. A statisztika azt mutatja, hogy a hittanra beiratkozottak száma fele csak azoknak, akik bérmáláson és első áldozáson részt vesznek. Bizonyos, hogy itt folyik házi agitáció, amelynek keretén belül ezeket a gyerekeket oktatják. S nem vagyok biztos abban, hogy az esetenként bírálatot mondó, elvtársaknál ez türelmetlenség-e - lehet jogos kritika is, akik felvetik, hogy miért nem teszünk ez ellen valamit. A társadalmi szertartásokat illetően: az nagyon érdekes, hogy éppen a születéseknél és a temetéseknél vagyunk lemaradva. 3 bizony egy kicsit sértő, hogy amikor' csak egyszerű .párttagokról van szó, akkor bizony nagyon hanyagul foglalkoznak Vele, - emellett a társadalmi- és tömegszervezetek részérpl néha pénzkérdés is felmerül, holott ezt bizony csinálni kell - és meg is éri. Csányi Lészlóné elvtársnő: Az anyagot én nagyon jónak tartom, talán a feladat meghatározásában adhatott volna többet is. Azt tudjuk, hogy máról-holnapra nem megy egy mozzanat a világnézeti nevelésen belül, s lehet, hogy van olyan időszak, amikor azt mondjuk, hogy nem ez kerül az élvonalba. Azonban valóban meg kell nézni? hogy hová is altarjuk tulajdonképpen tenni, milyen oldalról, milyen mértékben tudjuk és tudjuk megfogni. A fő tendencia az nyilván, hogy tényleg a jó, pozitív tendenciáit érvényesülnek, de azért úgy sem lehetne mondani, hogy a munkások között ez egy fő tendencia. Jól tudjuk? hogy a munkásosztályunk milyen szerkezetű, milyen összetételű. Nyilvánvaló, a szervezett, öntudatos munkások között kevesebb Befolyása van a vallásnak és nyilván inkább a család rángatja-bele. De azért én tudom, hogy az Egyesült Izzóban pl. a 14 ezer dolgozó nőből majdnem 80 % vallásos, s akkora keresztekkel járnál:, - bár igaz, ez utóbbival nem mérhető le. De ha megnézzük, hogy olyan üzemekben, ahol sok a betanított munkás, Segédmunkás, sokan vidékiek, - ott többet találunk. Sok kispolgári, deklasszált elem került be a munkásosztály soraiba, akiket ezer szál húz vissza. Azért vetem ezt fel, mert a munkásaink egyes ilyén rétegei között elég nagy a vallásosság. A más dolog, hogy nem is lehet célul kitűzni, hogy ezek között valami gyors fordulatot tudunk elérni. Amit én felvetnék, hogy a párttagság körében legyen egy stabilitás. A párttagság között többféle bizonytalanság van, az egyik a politikai bizonytalanság, az egyház és az aJ.iam közötti viszonyt illetően, hogy kell-e most harcolni a vallásos ideológia ellen, vagy sem.
