Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-05-07
4 Moll elvtárs: A 6-ik oldalon közlik a MEO szervezeti létszámát . Nincs benne, hogy jónak tartják-e ezt az arányt, s ha nem, hogyan kivánják javítani? &| Bajnai elvtársi Az anyagban rögzítve van a x^értszervezet tevékenysége. Á MEO szervező tevékenysége hogyan érvényesül a minőség kérdésében? Az uj gyártmányok bevezetésénél milyen szereibe van a MEO-nak, mikor kapcsolódik be és technikailag hogyan van ez megoldva? Másrészt egyetlen mérnök sincs a MEO-nál, nem hiányzik az elvtársaknak a mérnöki munka hatékonysága e tekintetben? Anyagilag hogyan vannak érdekeltté téva és egyáltalán érdekeltté vannak-e téve a minőség kérdésében? Hogyan jelentkezik a MEO tevékenységében az uj rajzok jelentősége? A selejt alakulását jónak tartják-e az elvtársak? Az állásfoglalásukat szeretném kérni. Asztalos elvtárs: Egyik kérdésem, hogy mennyiben és milyen kerdéséknél..váll*ozott volna ez a jelentés, ha a gazdasági vezetés lett volna kötelez® ennek megtételére? A párttagoknak és a pártvezetőség tagjainak kb. hány %-a lenne képes ilyen szinten tárgyalni a tervteljesitést és az eredmény értékesítést, ahogy ezt az anyag tárgyalja? Devecsei elvtárs: A selejt 75 %-a anyagjellegű, ezzel a kérdéssel á pártszervezet, illetve a gazdasági vezetés foglalkozott-e, - mivel erre konkrét utalás később nincs. A vezetőségi üléseken hozott konkrét határozatok fel vannak sorolva, de az nincs, hogyan realizálódtak ezek a határozatok. Válasz: Szakái elvtárs adócfctearsAz első kérdés a vállalat létszámára vonatkozott, 851 fő az össz-létszám, ebből- az egyetemi végzettséggel rendelkezők száma 36. Ennyi mérnök van a vállalatnál a 166 fős műszaki létszámból. Tudományos fokozattal egy dolgozónk rendelkezik, a Huszti Dénes, egy pedig tavaly ment el tudományos fokozatra, ez 3 év és utána jön majd vissza. Huszti elvtárstól már több könyv jelent meg, a kutató részleg irányítását végzi. Ezen kivűl egyetemi végzettséggel rendelkezők, nem műszaki területen kb. 6-8 fő, ezek közgazdasági területen vannak. Expoi'tunkból a tőkés export elég alacsony, 1963-1964-ben összesen 3.3 milliót szállítottunk ki, elsősorban stúdió lemezjátszót. Ha éves tervünkhöz viszonyítjuk kb. 3 % az értéke az exporttervnek, ami tőkés. A G4-es mutatóink: 19-32-ig mennek a jellemző adatok. A studióasztalok 23-24 körül vannak. Ami a nemzetközi szintet illeti, szerintem nem helyes úgy felvetni a kérdést. A jövő, a ma divatos jövő a tranzisztorizálás. A tranzisztoros berendezések a stúdió-technikában elég gyenge lábon állnak. Nem dőlt még el, hogy tranzisztoros, vagy csöves? Ettől függetlenül látjuk szükségességét annak, hogy előbbre lépjünk a tranzisztorizált stúdió-berendezéseknél és van olyan terv, hogy kifejlesztjük a tranzisztorizált stúdió-rendszert. A csöves berendezés még évekig nem számit elavultnak, - igy a nem elavult csövesben az Elektroakusztikai vállalat asztalai benne vannak a világszintonalban.
