Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-10-09

„ 9 -A párttagság, hogy nem áll ki a kínai kérdésben, finnek oka az, hogy nem biztosak benne, - az anyag hivatkozik erre. Igaz, hogy jelentkezik annak az igénye, hogy igennel, vagy nemmel válaszoljanak a kérdésekre, de tény az is, hogy sokszor nem készítjük ifiál a mi aktíváinkat arra, rogy megfelelően tudjanak erre válaszolni, s ez alól nem kivétel a mi sajtónk és központi lapunk sem, amelyek szintén nem minden esetben adnak választ rá.

7 i t a :

Várhegyi elvtársnő: Felmerült a párttagság állami oktatásban való fokozottabb részvétele. Az én csoportomban ennél talán még egy kicsit tovább mentek az elvtársak a titkárin. Nem úgy vetették fel, hogy nagyobb műveltség megszervezése, hanem, hogy bizonyos vonatkozásban kivonják magukat a politikai oktatásból, hogy olyan tárfolyamokra iratkoznak, amely nem feltétlenül fontos a jelenlegi beosztásukhoz, viszont igazolni tudják a vállalat felé, hogy valamilyen oktatásban részt vesznek. Hogy ilyen jelenségek mutatkoznak, abból következtettük, hogy több pártszervezet vetette fel. A tájékoztatással kapcsolatban ugyancsak több elvtárs felvetette, hogy a sajtó sem ad elég segítséget a tájékoztatásukhoz, sokszor regisztrál csak, nem értékel fontos kérdésekben, fiz is hozzájárul ahhoz, hogy bizonytalanságokat éreznek. Hiányolják, hogy konkrétan, határozottan állást foglaljon a sajtó.

Belágyi elvtárs: Nálunk is sok esetben mondják, hogy csak bemegy áz^lskólába, aláíratja a tanulmányi könyvét és akár nem is vesz részt az órákon.

A tájékoztatással kapcsolatban: néhány évvel ezelőtt még divatos volt, hogy a felső vezető elvtársak szükebb, vagy bővebb aktíváknak megfelelő tájékoztatást adtak, - ez most is nagyon jó volna, mert most is van egy sereg probléma, amikkel foglalkozni kell. Azt mondják, hogy a taggyűlésen sem kapnak választ, mert az inkább csak termelési értekezlet. Helyes és kell a termelési kérdésekkel foglalkozni, de azért a taggyűléseken, ahogy korábban is volt, 10-15 perces politikai bevezetőben kellene politikai témákkal foglalkozni. A szövetségi politikával is sokkal többet kellene még foglalkozni akár a napi sajtóban, vagy a pártsajtóban.

B.Kiss elvtársnő: Az állami, és pártoktatásról .csak a jövő héten'tudnak pontos statisztikát mondani, hogy hányán vesznek részt és milyen az összetétel. A PB ülésre már meg tudnánk ezt adni. A csoportok létszámából kb. látjuk a problémákat. Nem olyan vészes dolog, mint ahogy itt az elvtársak látják. Igaz, hogy néhány százalékkal csökken minden évben a párttagok száma a pártoktatásban, de ez sem véletlen, mert sok esetben hangsúlyozzuk az állami vezetők felé, hogy nem rendelkeznek megfelelő állami iskolával, ezért ők oda mennek. A fiataloknál is ugyanez a helyzet. S ez is fontos. Ugyanakkor véleményem szerint a középiskoláknál viszont már az állami oktatásnak jobban részévé kellene tenni a marxizmus tanítását, és itt a technikumokra is gondolunk, nemcsak a felnőttoktatásra. Ezt feltétlenül el kellene nekünk érni.

A magasabb fokú politikai oktatáson a résztvevők száma általában emelkedett és meg kell mondani, hogy rengeteg a speciális pártoktatásra az igény. Ahol közömbösség van és csökkenés, az Időszerű, ahol inkább a tematika hibáztatható.