Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-08-14
b -Béres elvtársnő: Több helyen szerepel, hogy a vállalatok törekednek a világszínvonalra. Milyen formában mérik ezt a világszínvonalat? Az anyagban közölt számadatok az egész kerületre vonatkoznak, vagy csak néhány üzemre? Kádár elvtárs: Mi az oka annak, hogy az elkészített anyag ée a már előbb kiadott vázlat több kérdésére nem ad választ? Amire választ ad, az pedig általános. Kőmives elvtárs válaszol a kérdésekre: í A külker, és a vállalatok közti kapcsolatra vonatkozóan: mi &zt ■ elsősorban a pártszervezetek részéről szorgalmaztuk és ebben az 'év' ben Komoly eredményeket értünk el. Vannak nagyon jó kezdeményezések ' e téren. E munkakapcsolat kiépítésén keresztül meg tudják találni ; az utat, ami a probléma megoldásához vezet. > A gyártmányfejlesztés mennyire foglalkozik a profiltisztítás kérdésével. A gépipari határozat óta a vállalatok, különösen 1965-ban, ezzel a kérdéssel igen sokat foglalkoztak. Vannak komoly eredményeink, de az is igaz,hogy vannak olyan telephelyeink, ahol a profiltisztítási rendelet megjelenése óta nem, hogy azt elvégezték volna, hanem még újabbakat vettek fel. Az említett 50 uj gyártmányból szám szerint nem tudom megmondani, hogy mennyi az, ami fő profillá vált. Az év végén konkrét számok adataiból tudunk erre válaszolni, de azt mondhatom, hogy e 50 gyártmányból - véleményem szerint - biztos 20 gyártmány fő profillá válik. A műszaki alap felhasználásáról is csak az év végére tudunk konkrét fejlesztési tervekben lefektetett feladatokat az év végére maradék nélkül tudjuk teljesíteni, kivéve egy-két üzeme’t, ahol még a második félévben éppen a most látott problémák alapján hathatósabb segítséget kell nyújtani. A műszakiéjlesztési munkáról korábban az igazgatót, vagy főmérnököt számoltattuk be, azonban mind gyakoribb az olyan beszámoltatás, hogy konkrétan vizsgálják, Írásos anyagok alapján számolnak be, konkrétan, emberre menő értékelést tudnak végezni. S ez az osztályvezetők és pártszervezetek között kialakult jó munkaviszonynak tudható'be, - és ehhez tartozik az ösztönzés kérdése is. Nagy erkölcsi ösztönzést jelent,hogy az osztályvezetők a pártcsoportbizalmiakkal beszámolnak e kérdésről és tevékenységükről. Ezenkívül a pártszervezetek ma már a műszakiakhoz sokkal közelebb állnak. Hogy élég igényesek vagyunk-e e téma tárgyalásánál? Az anyag összeállításánál igen sok vita volt a műszaki bizottság tagjai között is. A jeleitést kiváló szakemberek állították össze, akik évek óta jó pártmunkás és mozgalmi tapasztalatokkal is rendelkeznek. Rájöttünk / arra is, hogy a mozgalmi szervek tevékenységének meghatározása ' nem egyszerű feladat. Műszaki egyetemi tanárokkal is konzultáltunk. Nem kaptunk súlyos kritikát és bírálatot az anyagról. Elmondták, hogy kezdeményezésnek ez az anyag nagyon jó, viszont későbbi időszakban visszatérje erre a témára, hát az anyagot ki kell egészíteni. Az ösztönzés kérdésénél, hogy van-e valami változás? Anyagi viszonylatban igen, mert ez kézzelfogható, konkrét dolog. A társadalmi ösztönzés, az erkölcsi, politikai ösztönzés terén is tudnánk jó ’példákat mutatni, azt azonban nem mondhatjuk, hogy ez általános. Az igaz, hogy a VB e téren nagy segítséget nyújtott a vállalatoknak. Már előbb is utaltunk arra, hogy közelebb kell vinni e munkát az élethez. Úgy fogalmaztuk meg, hogy a társadalmi zsűrizést kiszélesítjük, megvalósítjuk. Azonban ez a munka sem olyan egyszerű, ehhez is több hónapos előkészítő munka szükséges. A kezdeti lépések megtörténtek és ezeket kell tovább általánosítani a következő félévben.
