Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-07-17
St.SZ. 724a óv második felében bizonyos nyugati próbarendelést igyekszik megfelelő színvonalon kielégíteni s ezzel elérni, hogy 1965-re a jelenlegi 14 •/, exportról 45 %-ra növekedjen az export s ezen belül jelentős nyugati hányadot elérni az export volumen növekedésben. Easonl>an a KUTESZ is a szocialista igények kielégítése mellett 1965-re mintegy 10-15 %"• os nyugati export hányadot kivan elérni, a jelenleg kifejlesztett üvegtechnikai, mikrőlabor és érzékelő berendezéseivel. Az Elektroakusztika a kifejlesztett "sztereo" erősitő, stúdió lemezjátszó és stúdió asztallal igyekszik a szocialista piac igényeinek kielégítése mellett nyugati exportot teremteni. E ,nek ércekében mar ez év végéig terven felül elkészít Nyugatnémetország részére 500 db "sztereo" erősitőt. A Világítástechnika a kooperáló vállalatokkal való együttműködés javítása utján igyekszik gyártmányai esztétikai és minőségi követelményeinek fokozására törekedni és ezzel elérni a nyugati export hányad r.öv~ kedéstv Az Aluminiumgyár, a Eémbutorgyár a gyártmányok formatervezésé-’ nek javításával igyekszik a vállalat számára uj piacokat* szerezni, illetve a meglévő piacokpn a volument növelni. 1..J Általában jellemző, hogy a kerület esportra termelő üzemei törekednek' a jövőt illetően az export volument növelni, ezen belül a KB 1965.dec. 5-1 határozata szellemeben a nyugati export hányadot növelni helyesen úgy. hogy ez ne menjen a szocialista igények kielégítésének rovására. A felsorolt példák is bizonyítják, hogy ma mór* üzemeink mindinkább megértik, hogy az export fejlesztése csakis tervszerű gyártmány- és gyártásiéjlésztés utján valósítható meg. Problémát jelent azonban még az, hogy ez a megkülönböztetett figyelem nem terjed ki a termelés ege., szérc. A _páu?tsuervez etek, tömeaszorvézetek tevékenysége hogyan segíti az export" fel adat olf"télje s’i be"se’K 7~ ' Pártszervezeteink a Körűiéül PB 1964 januári határozatáig az export tevékenységgel nem foglalkoztak kiemelten, csupán az egész termelés részeként vizsgálták. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az időszakban viszonylag cöbb probléma mutatkozott az exportterv teljesítése területén, mint a jelen időszakban. A korábbi időszakban sokkal több exporttervét nem teljesítő üzem volt annak ellenére, hogy akkor az -volument tekintve sokkal kisebb hányadot képviselt az.export, mint jelenleg. Sokkal több volt az exporttervekkel szembeni minősé.^4 kifogás is. E szemléletes kép is mutatja, hogy az utóbbi időben a pártszervezetek tevékenységében megfelelő súlyt képvisel az export kérdéseivel való foglalkozás. E munka hatékonysága érdekében a pártszervezetek mellett működő Műszaki- és Közgazdasági Bizottságokon belül néhány helyen létrehozták az Export-bizottságokat is. Pl. Elektroakusztika, Reanal Finomvegyszer gyár , Bp. porcelángyár,stb. A nagyüzemekben pedig kiemelten foglalkoznak az export tevékenységgel, amit bizonyít az, hogy több esetben volt VB illette PB ülés napirendjén a vállalat export tevékenységének értékelése. Azokban az üzemekben, ahol nem hoztak létre Export-bizottságot, ott is a pártvezetőség rendszeresen foglakkozik az
