Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-01-17

Vannak még olyan pártszervezeteink, ahol idegenkedés tapasztalható a tagjelölt javaslatokat illetően, mert előfordult az, hogy sok éven keresztül a KISZ fiatal funkciót töltbe, ugyanakkor a tagjelölt felvételi kérelemnél nem akarja a pártszervezet elismerni és tudomásul venni munkáját. Ilyen volt pl. az egyik pedagógus pártszervezetnél, ahol a Kerületi KISZ Bizottság társadalmi munkatársát nem akarták felvenni tagjelöltnek azzal a megjegyzéssel, hogy nem végez társadalmi munkát.

Nem mindegyik KlSZ^alapszervezetünk él azzal a jogával, hogy a jól dolgozó-KISZ vezetőségi tagokat, KISZ aktívákat javasolja tagjelöltnek. Pl. az Autótartozékok, Vegyicikk Csomagoló, ahol az ifjúsági szövetség tevékenysége as átlag felett van, ugyanakkor p-dig a tagjelölt felvételi munkában ez nem tökröződik, mert pl. az Autótartozé*kok 7D ta^u KISZ szervezetében egyetlen egy párttag sincs, de ilyen a

Eémalkatresz, Köanyüip. Varrógép, stb.Súlyos hiányosságként vetődik fel, hogy egyes pártszervezeteink partnerként elfogadjak a helyi KISZ titkárt, .sőt résztvesz pártvezetőségi üléseken, de nem figyelnek fel arra, hogy eredményes munkája után méltó lehet a tagjelöltségre, javasolhatnák. Az lutótartozékoknál mikor ezt a kérdést felvetettük, a párttitkároelvtárs azt a választ adta, hogy el is kerülte a figyelmét.

Negativ jelenség még ma is, hegy az értelmiség területén, különösen a műszaki értelmiség vonalár- nem megyünk előbbre. Ezt a problémát a Tagjelölt felvételi Bizottság vizsgálta az üzemekben, ahol a pártvezetőségek azzal indokoltuk a távolmaradásukat az ilyen kategóriájú dolgozóknak? hogy közülük nem akarnak párttagok lenni, mivel ma már minden funkciót betölthet pártonkivüli és soknak a véleménye, hogy a párttagság gyakran hátrányt is jelent. Ilyen jelenséggel találkoztunk pl. a Népstadion, Uzsoki kórház, Anyagvizsgáló,pártszervezeteinél.

A női dolgozók felvételénél az egyhelyben topogást pártszervezeteink azzal indokolják, hogy a nők a kettős műszak miatt túlságosan le vannak terhelve, vonakodnak a társadalmi munkától, nem is beszélve a po_ litikai továbbképzésről.

A tagjelöltfelvételi munkánál találkozunk liberalizmussal és ennek az ellenkezőjével is. Ilyen volt többek között a Kalapgyár példába, ahol minden áron fel akartak venni egy személyt tagjelöltnek /miután évek óta nem volt felvétel/ nem volt társadalmi munkája, igy Írattak vele egy faliújság cikket, aztán javasolták felvételre.

Ismeretes ugyanakkor az Uzsoki kórház SZB titkárának az ügye, aki immár 10 éve komoly munkái végez és jól viszi a szakszervezeti teendőket, de mert a pártvezetőség egyik tagjával nézeteltérése volt, nem vették fel tagjelöltnek.

A tag- és tagjelölt felvételi munkát összegezve elmondhatjuk, hogy a hiányosságok ellenére is, pártszervezeteink többségében a pártmunkaszerves részének és nem kampányfeladatnak tekintik a felvételi munkát. Egyre inkább gyakorlattá válik, több pártonkivüli aktivistát foglalkoztatnak és az arra érdemeseket veszik fel tagjelöltnek. Ma már 80 %-ban a pártcsoportok foglalkoznak a pártonkivülickkel és ők tesznek javaslatot a pártvezetőség felé olymódon, hogy az egész pártcsoport megvitatja a tagjelölt felvételi kérelmet. Igen helyesen alkalmazzák