Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-01-03
VT?*'. Tehát nekünk most tartalmi kérdésekkel kell megtölteni és ez sikerülne, ez nagyszerű dolog lenne. Amikor gazdasági kérdésekről van szó élénkebben, hozzáértőbbek, jó a vita, amikor pedig ideológiai kérdésekről van szó, akkor elég nehéz bizony helyes dolgokat kialakítani. Akkor a VB néhány tagjára nehezedik a súly, kevesebb segítséget kapunk. Én azonban nem lennék annyira óvatos kerületi szinten, hogy előbb az oktatás Összefogása, utána a másik, mert ez nagyon lassú. Ebben gyorsabban mennék előre, iiem.es ak az oktatást fognám össze, hanem egy kicsit a. kulturális bizottságot, az ott lévő akadémikus vitákat megszüntetni /ár, összefogni és nagyobb segítséget adni ebben a kérdésben. Véleményem szerin^ ebben a kerületben is probléma van és az egész pártéletben probléma van ebben, nemcsak nálunk. Somló elvtárs: Félek, hogy megint valamilyen önálló egységet hozunk létre. Azt gondolom, az lenne a helyes, hogy ennek az ideológiai bizottságnak a vezetője a pártvezétőaég egyik tagja lenhé, hogy melyik tagja, attól függ, hogynilyen szervezetről van szó. A Filmgyárban pl. annak azz alapszervezetnek a titkárát esetleg, amely a művészeti dolgozókkal foglalkozik, máshol a szervező, vagy az ágit.prop. titkárt. De nem tartanám helyesnek, hogy az ideológiai bizottságnak pártvezetőségen kívül vezetője legyen, azért, hogy ne váljon el az ideológiai munka a pártvezetőség munkájától. Másrészt nagyon helyes, hogy ez nemcsak pártoktatási kérdés, s nyugodtan igénybe vehetjük az állami és pártirányitás összefonódásának módját. Állami oktatásnál a munka dandárja a káderosztályon folyik. Nem. lenne helyes a személyzeti osztály fölé valamilyen ideológiai bizottságot rendelni, amely dönt a személyzeti osztály munkája felett, hogy kiket küld állami oktatásra, mert ez a személyzeti osztály munkája. Ha elvesszük tőlük,joggal lesznek elégedetlenek. A magam részéről összevonnám a kádermunkával és az ideológiai munkával kapcsolatos kérdést. Az ideológiai bizottság ne csak az oktatási és ideológiai kérdésekkel, hanem a kádermunkával is foglalkozzak, amelynek lényeges része az emberek nevelése. Úgy képzelem azt, hogy adva /annak meghatározott funkciók, részben párt, részben állami funkciók. A személyzeti osztályon van egy ember, aki az állami oktatással foglalkozik, van a pártszervezetnek egy oktatási és a szakszervezetnek is egy oktatási felelőse. Létre kellene hozni véleményem szerint ezekből az emberekből az ideológiai bizottságot és még helyes lenne az agitprop-pal foglalkozó pártvezetőségi tagot. A bizottság tagja lenne tehát a személyzeti osztályon az oktatással foglalkozó előadó, a párt, a szakszervizét, a KISZ-nél oktatással foglalkozó elvtársak, vezetője valamiíyeik illetékes pártvezetőségi tag, - az üzem jellegétől függően, - és ha még szükséges és van az üzemben magas ideológiai képzettségű elvtárs, akinek másirányu elfoglaltsága nincs, egyikét ilyen embert aktívaként az ideolfetai bizottságba bele kellene vonni. De véleményem szerint ne válasszuk külön a káder, a személyzeti, a pártoktatási munkát, ne hozzunk létre külön funkcionális szervet, hanem ha már megvan, vonjuk össze ezeket az elvtársakat ebbe az ideológiai bizottságba, s a felmerült problémákkal ez a bizottság operatívan tud foglalkozni. Ugyanis önálló ideológiai Munkát nem fogunk végezni, itt küikn szervezeti kérdésekről és didaktikus kérdésekből van szó tulajdonképpen, hogy az általunk olvasottakat; hallottakat a konkrét helyzetre alkalmazzuk. zt is szem előtt kell tartani ezeknek az ideológiai bizottságoknak. A lényeg az, hogy az ideológiai munka a párt alapvető tevékenységébe tartozik és a szervezete is a párt alapvető szervezeti felosztásába kell, hogy legyen. 4
