Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-04-11
16 -Azután van olyan rész az erkölcs vonalán, amit talán kifelejtettünk. Hát régen bizonyos, a nemi élettel kapcsolatos dolgokat értettük ez alatt, most pedig már nem. Holott vannak azért ilyen vonatkozásban is problémák és nem árt, ha ilyen vonatkozásban is beszélünk ezekről a kérdésekről. Felcsuti elvtárs felvetette a kozmopolitizmust. öbben igazad van. De abban nem, hogy nem keveredik az emberekben a nacionalizmus és a hazafiság. Az emberekben mindez keveredik, nézeteinkben nagyon sokminden keveredik, tükröződik, s éppen az a feladatunk, hogy kielemezzük,s segitsük a nézeteik tisztázásában. I.íég egyet: az ideológiai és a kulturális munkának is vannak hosszútávon fennálló kérdései, amik történelmi korokat átélnek, mint a materialista és idealista nézet. S vannak nézetek, amik rövid ideig élnek, - de mindegyiket végső soron meg kell válaszolni. Az ideológiai bizottság nem gondolta azt, hogy az eszmeiideológiai kérdést határozza meg, vagy fejlessze - erre legfeljebb csak nagyon kisrészben gondoltunk, - de arra igen, hogy a marxista-leninista ideológiai nézet miképpen válik az emberek gondolkodásának részévé. Kérjük a VB-t, támaszkodjon ezekre a megállapításokra, hogy kiválaszthassa azokat a pontokat, ahol lassú az előrehaladás, vagy visszájára fordult, - mert ilyen is van. mátrai elvtárs: Egyrészt, úgy érzem, azért is alakult ilyen vita, mert a beszámoló elkészítéséhez nem nyújtottunk megfelelő segítséget. Nekem egyértelmű véleményem az, hogy országos és helyi viszonylatban is van vélemény az egyes kérdésekről. Pl. 500 aláírással küldtek be tiltakozó levelet Juhász Ferenc József Attila sírjára c. versével kapcsolatban. Ez véleményem szerint szép megnyilvánulás volt, de ilyen a Rozsdatemető vitája is, vagy Vedresnek a versével kapcsolatban. Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy ha a kulturális, ideológiai munkáról készül legközelebb anyag, akkor mélyebben kell belemenni ezekbe a kérdésekbe. Bármennyire is összefügg az ideológiai, esztétikai küzdelem, a gyakorlatban mégis szükséges ezeknek a szétválasztása. '***■Egyrészt azért szükséges, mert e megosztás nélkül véleményem szerint nem lehet az ideológiai és a kulturális munkát végezni. S azt is meg kellett volna itt nézni, úgy érzem, hogy az ugynevezett”frizsider-szocializmus" nézete hogyan jelentkezik a gyakorlatban nálunk. Ezt azért sem hiszem, mert az intézményeket vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy ahol jól keresnek az emberek, a kulturálódás emelkedik nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is, mert jobb müvek felé tolódik el az érdeklődés, és ezt azt bizonyít ja, -n^galábbis részemre, - hogy a ‘'frizsider-szocializmus" térjedése pblyan arányüss, ahogy az anyagi helyzete javul az illetőnek, Nem áll arányban, hanem inkább a helyes irányba tolódik el, a kulturálódás irányába. A népi Írókkal azt hiszem, nem szükséges különösebben foglalkozni, bár nem a népi Írókkal kapcsolatban jelentkezik, hanem a népi Írók müvein keresztül jönnek el hozzánk ezek a hatások. Felcsuti elvtárs: Félreértettek az elvtársak. Én csak azt próbáltam hangsúlyozni és változatlanul állítom, hogy itt problémák vannak, hogy nem eléggé fogjuk fel a művelődés tartalmának problematikáját, ezt bizonyítja, hogy a művelődési résznek a készítői nem is látták a tartalomról szóló részeket. De más hozzászóló elvtársak állásfoglalásaikkal is ezt bizonyítják.
