Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-04-11

- 5 -Z~\

Két dolog van, amivel e szempontból foglalkozni kell, az egyik az irodalom. ágy csomó haladó iéónk volt még aahorthy, - rendszer alatt, akiknek egyrésze nagy megbecsülésnek örvend nálunk ma is és helyes utón halad, de van, amelyiknél nem lehet e, yértelműén értékelni, mint pl. Veres Péter. Azután van olyan népi Írónk, akinél a nacionalizmus a nemzeti hazafiassággal párosul.

A nacionalizmus másik része, amikor a magyar kisebbséggel szemben érvényesül. Ez is olyan, ami nemcsak kerületi kérdés, de bizonyos értelemben nem tudom, hogy az ideológiánk tisztaságára jó hatással van-e, az a szótlanság, amivel e kérdést kezeljük.

üzért javasolom a 8-ik oldalon ezt a pontot szélesebben kifejteni és a helyes állásfoglalást is megtenni. Van olyan dolog, amikor a polgári befolyások a munkásosztály körében érvényesülhetnek. A 3-ik pontnál helyesen meg is állapítja az anyag, hogy a nacionalizmus keveredik a hazaszeretettel.

A kővetkező ilyen kérdés a vallásos világnézettel kapcsolatos. Véleményem szerint korántsincs olyan jelentősége, mint a nacionalizmusnak, de az emberek jelentős része vallásos még s itt nem árt felfrissíteni, feleleveníteni a lenini álláspontot a vallásos kérdésről. A vallásos ideológiának a múltbeli pozitív szerepét, és egyes esetekben ma is betölthet pozitív szerepet. A szocialista erkölcs kialakulásáról szóló fejezetben úgy van fogalmazva, ami azt mutatja, hogy nem vagyunk elég bátrak. Kell még harcolni a borravaló, az iszákosság, hajbókolás, stb-vel szemben. Az egész ideológiai munkánknak a kulcspontja a 8-ik pont, amely megállapítja, hogy kialakulóban van a szocialista erkölcs. En magam sem vagyok az állásfoglalásomban biztos. A mi kommunista erkölcsi agitációnkban van olyan vonás is, hogy mindenféle nacionalista, reakciós, burzsoá emoereket is agitálunk és nagyon derék kispolgárokat nyerünk bennük. Valószínű, nem teljes mértékben van igy, de nem is olyan kis mértékben, ahogy az anyag mutatja.

Személyes tapasztalatom az, hogy elsősorban az ifjúság, ahol lényegében helyes irányban hat a nevelésünk.

A felnőtteknél az a benyomásom, hogy elég szép számban a kispolgári megnyugvás és kényelmesség irányába megy az emberek érzése. Véleményem szerint ezt eléggé érzik a pártszervezetek és a párt vonalán belül megengedhető kritika éppen itt támad. Ez lényegéoen a kínai ideológia legyengített része, mert nyilvánvalóan a mi körülményeink között ezzel a személyi kultuszon múlttal nálunk nem lehet az egész kínai ideológiát beledobni a magyar életbe, de vannak veszélyes részei j.agyarországon.

Itt egy lényeges kérdésről van szó, és azt hiszem, helyes lenne a magunk részéről is megvitatni, c-s széles központi kérdésként is foglalkozó, ezzel a párttitkárok felé, az egész kerületi politikai munkában. Helyesen állapítja meg az anyag, hogy deffeszijában vagyunk és még hozzátenném, hogy mi magunk is, nem mondhatjuk, hogy nagyon eltérnénk az idősebbek kényelmesebb életmódja iránti kérdésben.

A kulturális nevelőmunkával kapcsolatban. íz megint nem csak egy kerületi kérdés. Itt van pl. az építészet, amelynek hatását lebecsüljük. Pedig véleményem szerint ez az öntudatot legjobban formáló művészet egyike. Azon túlmenően, hogy általános megállapítás, azért vetem fel, mert nekünk a kerületben vannak olyan részek, amik kiemelkedően szépek, mint pl. a Hősök tere, a népstadion. Nem t idom, a városligeti busznak nem volna-e helyes, ha meghosszabbítanák az útvonalát, hogy ezeken a nagyon szép részeken is járna, ahol jónéhány