Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-03-13
Persze itt inkább az anyagi helyzet a motiváló, amiért követni akarja a gyerek az apját. Van egy másik felmérésünk is, ami azt mutatja, hogy ifjúságunk egy részénél a ”jó diák” eszmény nem a jó gyerek, hanem dci mindenben benne van, - nem kell jótanulónak lennie, de azért ne bukjon meg, és akinél a tanároknak a legtöbb dolguk van. Az osztály közvéleményét ez az 5-6 ilyen tartja. Később ezek bekerülnek az üzemekbe, megint ők lehetnek a közvéleményt formáló erők, akik a vezetők tekintélyét lejáratják, vagy a politikai, erkölcsi, anyagi ösztönzők terén a helyes módokat kikezdik. Nem mondom, hogy ez feltétlenül igy van, de ez volt a mi észrevételünk. A másik, hogy függetlenül attól, hogy sokat beszélünk a középiskolásaink túlterheltségéről, emellett van az ifjúságunkban egy része, akik még az optimális leterheléssel sem dolgoznak. Nagyon jól látjuk, hogy többet sportol, többet szórakozik, mint amennyit neki odahaza tanulni kellene. Ebből az következik, hogy azt az optimális leterhelést, amiben az üzemben része lesz, hogyan tudjuk majd feloldani? Hogyan fogja azt megszokni? Itt is vannak olyan dolgok, amelyek szerint az ösztönzők iskolákban való kidolgozásának szükségességét mutatják. Világos, hogy nálunk a politikai és erkölcsi ösztönzők hatnak túlsúlyban. S a szülőkkel sok vonatkozásban ellentében állunk, hogy pl. a jelesé 5 Ft-ot adnak, stb. Én ezeket csak azért kivántam elmondani, mert bár más vetületben jelentkezik, mint a társadalmi termelésben, de hatásában azt hiszem feltétlenül érződik az üzemi munkában, amikor ezek a fiatalok bekerülnek. Még egyet szeretnék megemlíteni; az egyes területnek a bérrendszerét, az ösztönző erejét rendkívül motiválja és figyelembe veszi, hogy a népgazdaság területén hogyan érvényesülnek ezek. Most kiragadtunk - nagyon helyesen - egyet, de nincs kiragadva sok más, terület, mint pl. a miénk, amelynek hatása előbb-utóbb veszélyessé válhat a pedagógusok szempontjából, mert nem mindig a legjobb gyerekek mennek pedagógusoknak, ami később feltétlenül érezteti hatását. S ezzel a dologgal mi újratermeljük az esti iskolákat. Olyan gyerekek vannak, akik nem mentek nappali iskolába, hanem munkába álltak és esti iskolába iratkoznak be. Ezzel át kell adni olyan területeknek a pedagógus erőket, mint az iskolán kivüli oktatás, stb. ami rendkivül nagy erőt köt le. A pedagógusok legaktívabb, legmunkabiróbb tagjai'az esti iskolákban tanítanak. Anyagilag megtalálják a számításukat, de a nappali oktatásra véleményem szerint feltétlenül károsan hat, - mert fáradt, ideges, stb. Nem beszélve arról, hogy mindezt látják az iskolások és azt mondják, én pedagógusnak nem megyek, mert bárhol többet keresek. Tudom, hogy ez napirenden van és előbb-utóbb meg fog oldódni, és a továbbiakban nem lesz ilyen probléma. Gondoltam, érdemes volna figyelembe venni nekünk is és kidolgozni olyan módszereket, szervezeti formákat, hogy az ifjúság életére való nevelése, az ifjúsági szervezetek e téren elvégzendő feladatait ki kellene dolgozni, hogy később, a felnőtt korban ezek ne okozzanak problémákat, Zathureczky elvtárs: A hozzászólások zömével egyetértek és fel fogjuk használni az anyag átdolgozásánál és levitelénél. A rendszeres premizálással kapcsolatban több elvtárs felvetette, hogy tényleg az anyagban a tendenciát, az állásfoglalást a prémiummal kapcsolatban, nem irtuk le, mert mi csak azt mondhatjuk, amiket a gyakorlatban láttunk.
