Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-02-15
34$ sz. 8 -dolgozott egész hóban, és 7 nevelő 1-8 napot helyettesített, Sokki rosszabb a helyzet a kerület 3 gimnáziumában. Az ELTE Radnóti Miklós gimnáziumában a tanár ellátottság i’en jó^ azt nem sorozhatjuk a tipikus esetek közé. A technikumokban különböző ipari szakembereket másodállásban alkalmazhatnak, s igy oldhatják meg az oktatók hiányát. Ez más problémákat szül; egyrészt csak oktatási feladatokra /semmiféle tanítási órán kívüli feladatra nem/ vállalkoznak, másrészt egy értekezletet, ahol a technikumainkban tanító-pedagógusok, ipari • szakemberek együtt lennének, összehívni nem lehet, stb. A .5 gimnáziumban hetenként. 389 óra. rendszeres túlóra. Ez 18 tanár igénye. ■, Ez a többletóra jelentkezik némely szak /természettudományi szokon/tanárhiányából, szakkör, tanulószoba, üzemi kisérés fölmerült feladataiból. Egy-egy emberre 18 %-os megterhelést jelent. /A középiskolákban, kevesebb a kötelező óraszám, mint az alt. iskolában./ Különösen fontos az üzemi kíséretből jelentkező többletóra ü yénok eldöntése, K^ületünkben ez a többiétórák felét jelenti. Végre összhangba kellene hozni az ezzel kapcsolatos állasfoglalásokat. ‘ -‘•z 1961/62-ben kiadott MM. Módszertani-körlevél fontos pedagógiai jelen* tőséget tulajdonit az üzeni kisérésnek, "zóta ugyan változott a helyzet, Egyazon időben hivatalosnak tekinthető nyilatkozatokat olvashatunk arról is, hogy gell, hogy non kell. Az üzemi kisérésre vonatkozó egy fejlettebb helyzet esetén, amelyre a kerületi PB. mellett működő Köznevelési Bizottság legutóbb /I. hő 12.-én/ - tartott ülésén tett javaslatot, megfelelne az, hogy az illető 5+1 osztályfőnöke kötelező óraszámába beszámított heti 1-2 órában foglalkozna az üzem és iskola közös pedagógiai problémáinak megoldása közben felmerd- - lő minden feladattal. A középiskolában a boteghelyettósit'és, szülési szabadságon lévő pedagógusok helyettesítése még nagyobb megterhelést jellent a nevelőtestületre. A'középiskolák beteg tanárainak, ösztöndíjjal külföldön levőknek, szülési szab -'óságon levőknek, stb, helyettesítése minden esetben, a nevelőtestület. feladata. 1962. novoaberében 271 órát kellett helyettesíteni középiskoláinkban. &z iskolánként ogy-ogy tanár teljes órászámhan való beállítását tette volna szüksé.gossé. helyzetet az teszi nehézzé, hogy a helyettesített órák 25 %-a volt csak szakszerű, tehát egy nevelő kiesésekor a munka nagyobbrészét tette volna szükségessé. Pedagógusaink nagterholését különös helyzetűjük is növeli. Az egymásután felépülő lakások ezreivel nem agyidőbén";opül fel a lakótelep iskolája. Az uj lakosokba általában sokgyermekes szülők költöztek be, s ezek a gyermekek az uj iskola felépítéséig az amúgy is kisebbre méretezett iskolákba zsúfolódnak össze, A pedagógus foglalkozás az utóbbi időben mondhatni elnőiesedett. Kerületünk. pedagógusainak 86 %-a nő. Az óvodákban csak nők dől -óznak, az ált. iskola tagozatában alig akad ’ogy-két férfi, csak az ált. iskola felső tagozatában és a középiskolákban találunk férfi pedagógusokat. Ez. a helyzet különleges problémákat jelent.
