Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-12-20
dr. Gárdonyi e1vtárs: x okig úgy erzer. , cint ha tóm kritikáját elfogadói elvtársak, hogy nem olyan nagyon sötét a helyzet ott a szakrendelőben. A betegek szeretik az intézetet, szeretik az orvosainkat, hogy egy-két fekete bárány van, ez mindenütt előfordul ahol gyógyító munka folyik. A sebészeten a hibák a személyi ellentétekből adódtak, s a pártszervezet nem tudta ezeket a személyi ellentéteket megoldani. Az igazgató el akart cár többször helyezni, mert nem birt ott engem. A párttitkár elvtársnővel együtt igyekeztünk a betegeket a legjobb tudásunk szerint gyógyítani. Kovács elvtárs a maga szertelenségében, - bár vannak neki pozitív oldalai is, s itt a Pártbizottságra is háriÜök egy kis felelősséget, azért, mert itt is futtatva lett egy kicsit. Én Gábor elvtárshoz több esetben fordultam személyesen, hogy vigyázzatok vele, ne:, bírja az enber idegekkel. De nem magamról akarok beszélni, hanem az a pár ember, az a kis pártszervezet, amely ott dolgozik, egyetlen baj volt, hogy félrehuzódtak a főorvosok belőle. Hárman álltunk oda abban az időben, amikor majdnem leköptek bennünket, s én büszkén vallói;:, hogy mindenki tudja rólam, hogy kommunista vagyok és kommunista módon aolgozom. Ezt a kis pártszervezetet a magaménak tekintem. Lehet, hogy vannak benne hibák, de mindenütt vannak. Az orvosok kinevezésébe nem tudtunk beleszólni - azt mondta, egyszemélyi vezetés van. mindenki tudta ezt. Kovács igazgató ellenem agitált a szakszervezeti választásnál is, hogy ne kerüljek bele. Arra kérem az elvtársakat, úgy bírálják el ennek a kis pártcsoportnak a munkáját, hogy tisztességgel, becsülettel próbált dolgozni, ha erején felül volt, nem tehet róla. igen nehéz helyzetben vagyok, bizonyos a vádlottak padján ülnék. A pártcsopor, azonban szeretném, ha látnák az II a L Gy e r gy ai e1v t árs: ti egyszer kaptunk jelentést és akkor vizsgáltuk az ügyet. Abban igaza van Schumeth elvtársnak, hogy a felelősség azért a miénk. Azonban hozzánk tartozik az ország egészségügyi ellátásának csaknem, egyharmada. Ha minden évben legalább egyszer meg akarnám nézni a rendelő intézeket, akkor állandóan kinn kellene müx lennem. Ha csak vizsgáljuk és összegezzük az eredményét a vizsgálatoknak, akkor a munkánkhoz nem jut idő. Hogy mennyire látja a szocialista nevelést ez a rendelő intézet? 5 és fél perc jut egy emberre a rendelő időből. Természetes, hogy az orvosnak a beteg felé való magatartása, figyelme, szakszerűsége mindez nagyon fontos, de a betegeket levetkőztetni, megvizsgálni, ellátni tanáccsal, orvossággal, ehhez már- nagyon kevés ez az 5 és fél perc. Azzal egyetértek, hogy anyagilag felelős a főkönyvelő, s azzal valóban nincs lezárva, hogy a főkönyvelő elmegy. Azon tanácskozunk, hogyan zárjuk le. Egyetértek ezzel, hogy a leltárért a főkönyvelő felel anyagilag, de beszélni kell arról is, hogy amiké,r a főkönyvelő idejön a kerületbe, nem kértük el tőle a szakmai bizonyítványait, s ennél a főkönyvelőnél az sem tisztázott, hogy érettségije van-e. Beírja, hogy doktor, de a bizonyítványát nem láttuk..Egy csomó hanyagság van e téren. Kekünk nagyon lelkiismeretesen, körül tekintéssel kell eljárni, úgy, ahogy az előírások megadják, mert van előírás, csak nincs végrehajtás. Az egészségügyi ellátás a kerületben kimagasló a többi kerülethez viszonyítva, külön a rendelő egészségügyi ellátását nem tudom kivenni, mórt mi az egész kerület egészségügyi ellátását nézzük. o •
