Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
- 18 -Kelen elvtárs: Visszatérve az előző témára, véleményem szerint helyesebb a Kulturális bizottság munkáját különválasztani az oktatástól, mert a közoktatás területén végzendő feladatok sokkal konkrétabbak és az állam is jobban fel van készülve a közoktatási problémák megoldására. A felnőtt-oktatás terén a kép nem teljes, amit az anyag nyújt, mert nincsenek benne azok a XIV.kerületi lakosok, akik más kerületben járnak különböző középiskolákba, vagy egyetemekre. A tanulás nálunk és a szocialista országokban népmozgalom lett. Ez azzal magyarázható, hogy a szocializmus körülményei magük igénylik, hogy műveltebb emberek legyenek. Ezt a népmozgalmat kell nekünk alátámasztani megfelelő szervező és agitációs munkával. A©ig csak a saját 5 éves tervünk méreteiben gondolkodtunk, nem jöttünk rá, hogy milyen nagy szakember-szükségletünk van. kost, hogy a KGST-keretekben gondolkodunk, látjuk, hogy milyen és hány szakemberre lesz szükségünk a jövőben, s a beiskolázást ennek megfelelően kell irányitani. Figyelni kell arra, hogy az üzemekben jobban szorgalmazzák a technikumokat, elsősorban a már gyakorlati tapasztalatokat szerzett szakemberek részére. A fiataloknál inkább az általános gimnáziumot tartom szükségesnek. Feltétlenül rendeletileg kell biztosítani, hogy a vizsgák időpontja ne egyszerre legyen, mert ez a termelésben zavarokat okoz, ha mindenki egyszerre megy tanulmányi szabadságra. Erre a pedagógusokkal közösen intézményesen kell keresni a megoldást. A leglényegesebb, hogy az egész nép tanulása dialektikus egységben van. A szakmai képzés egyensúlyban van a marxista képzéssel, mert nemcsak a szakmai oktatáson, hanem a Marxista Egyetemen való részvétel és színvonal is emelkedett. A törvények, az állami és párthatározatok az egyes emberek konkrét esetein- keresztül tükröződnek. l kezei elvtárs: Sokat foglalkozunk a szakközépiskolák feltételeinek m'e'g’terémtéséve 1, de szeretnénk a technikumi oktatást is segíteni. A kerületi dolgozók gimnáziumában 4 esztendő alatt 1000 fővel nőtt a jelentkezés. Az általános gimnázium iránt nagy az érdeklődés és ezek zöme a 20 évesek közül kerül ki. Itt nyilvánvaló, olyan céljuk van, hogy felsőfokú technikumba, vagy egyetemre kivánnak menni. Emellett törekedni kell a szakközépiskolák létrehozására, a munkaerő-gazdálkodás közvetlen igényeinek gyorsabb kielégítése érdekében. Vannak olyan pártdokumentumok, mint pl. a VIII. Kongresszus, vagy az SZKP XXII. Kongresszusának anyaga, amelynek feldolgozásából a felnőtt oktatásban résztvevők teljesen kimaradnak. Ennek a kérdésne a megoldását vetettük fel az anyagban. Az üezemekben szorosabb kapcsolatot kell tartani az iskolával és ha ilyen igényük van, akkor váltott müszaku tanítással is létre lehet hozni - és már működik is ilyen - általános iskolákat, de középiskolát is. A dolgozók iskoláiban tanitó pedagógusok érdekeltté tételével kapcsolatosan probléma vetődik fel. Itt arról van szó, hogy az egy kerületen belül működő iskolákban tanitó pedagógusok egy munkaadóhoz tartoznak. Itt kellene a rendeletet módosítani. hogy aki 14 órát tanít, annak engedélyezzék a fél fizetést. Ez igen ° megnövelné a pedagógusok lelkesedését. Schumeth elvtái^s összefoglalna a vitat: Az anyaggal es. a javas la— tokkal, valamint a válaszadással egyet lehet érteni, kivétel a speciális pártoktatás megvalositasa, amit egyelőre nem kell süigetm. Az üzemek által felvetett problémákat vizsgálni fogjuk és ezek megoldására javaslatokat kell kidolgozni a pedagógusok részéről is.
