Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
vitát: volt, hogy a kulturális munka becsülendő le. Egyet világoaz elmúlt időben az egész kulközoktatást, mint egyik leglegfontosabb területét a kulturális tevékenységjelentősen mentünk előegyik kiemelt területe lesz a kulturális A népművelés másik oldalát azért vette előmert úgy látja Echumeth elvtárs összefoglalja a Az egyik dolog, amint itt a vita mennyire becsülendő le, vagy nem san látni kell, hogy a kér. PB turális komlpexumból kiemelte a jelentősebb, nek. A közoktatás területén a kerületben re és a jövőben is tevékenységünknek. re a VB, mert úgy látja, hogy elértünk ahhoz, hogy a közoktatási munka továbbfejlesztése mellett erőteljesebben vegyük elő és menjünk előre a népművelési munka más terültein is. A közoktatás ^-4-szer napirendre került, ugyanakkor a népművelés más ágai nemkerültek ide, mert ereje nem volt hozzá. Azon túl, hogy ke hozott egy általános irányelveket tartalmazó tervet két évre, a gyakorlati megvalósításában vajmi keveset tettünk. A munka kimerült abban, hogy koordináljuk a népművelési munkákat a kerületben. Most már ennél tovább akarunk lépni. Úgy látjuk, hogy most már lesz erőnk ahhoz, hogy más területeken is menjünk előre, vagy gyorsabban menjünk előbbre. De itt is az a problémánk, hogy a népművelésnek rendkivül sok területe van, hogy melyik legyen az a fő terület, ahol előbbre menjünk, hogy teljes erővel rá tudjunk állni. Amit Belcsuti elvtárs hoz, azokat a problémákat el is lehet fogadni, pl. hogy több figyelmet az eszmei tartalomra, - a pártszervezetek kulturális irányitó munkájának megjavítása, stb. Ami probléma az, hogy hogyan? Kiképpen, milyen módon? Itt kell a bizottságnak segiteni, keresni, kutatni a módot, - mert ezek általános dolgok mindaddig, amig megvalósításra nem kerülnek. Itt a mi gyengeségünk. Adni kell a pártszervezeteknek, tovább kell tanitani rá őket. S itt kitérnék arra, hogy nincs igaza Mátrai elvtársnak, s megjegyezném, hogy nem helyes módszer ma már az, hogy vissza-idézgetünk. Lehet, hogy az adott körülmények között igaza volt akkor Ciák elvtársnak, amikor azt mondta. Ha csak azt vesszük elő, hogy a Tanács népművelési osztálya mit csinált egy év alatt és a tömegszervezetek mit csináltak egy év alatt, - nincs ott probléma. S mindjárt szeretném azt is megmondani, hogy a szakszervezetek azok partnereink nekünk. A pártszervezeteinket. keresztül a szakszervezetek minden ilyen irányú tevékenységét kézben tudjuk tartani. Itt szeretnék kitérni arra,hogy miért hoztuk létre ezeket a bizottságokat? Egyrészt kiindultunk abból, hogy a PB irányitó szerepe ne csak úgy érvényesüljön, hogy határozatot hoz az eléje beterjesztett anyagok alapján, hanem úgy, hogy a PB tagok, az ő vezetésük alatt álló bizottságokon keresztül az iéjck érvényesüljön, hogy résztvegyenek az előkészítésében és a VB-n hozott határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében is. Másrészt, hogy szélesebb társadalmi bázisra hozzuk a PB irányitó és ellenőrző tevékenységét a kulturális területen is, - ahogy a gazdasági, a propaganda, a közoktatás területén, stb. Ebből világos a jogköre és feladata: a PVB irányitó szerepét juttatja érvényre. Résztvesz a határozatok meghozatalában, végrehajtásában, és ellenőrzésében. Nem beszélve arról, hogy tanácsadó testületé kell, hogy legyen a PB-nak, a 7B- nak. Ezért is vettük arra az irányt, hogy a PB tagjai legyenek a vezetői ezeknek a bizottságoknak, hogy a PB képviseletében tudjanak fellépni minden területen. . indemellett azt hiszem, nem volt haszontalan, hogy idekerült ez az anyag. A VB munkatervében is szerepelt, fí azért, hogy két hét volt a felkészülési idő, ezért nem i'elcsuti elvtárs a felelős, hanem kathureczky elvtárs, mert egy félévvel ezelőtt tudta, hogy ez napirendre fog kerülni. Tehát itt elsősorban nem a bizottság, hanem az apparátus vezetésének a felelőssége merül fel.
