Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
öl^yéni e 1 ytár s: Az valóban problémát okoz, hogy milyen oktatást csináljunk a 40 éven felülieknek. Pl. vannak idősebb munkások, akik letették fiatal korukban a segédvizsgát, azóta is segédek és úgy szeretnék, ha volna egy lehetőség, hogy megkaphatnák a mesteri címet, de ilyen lehetőség nincs. Azt mondták, ha papirt nem kapnak is, de indítsanak valami olyen tanfolyamot nekik, ahol a szakmai képzést megkaphatnák. Végül nagy nehezen sikerült egy ilyen tanfolyamot indítani, ahol kötetlen a megjelenés. összeállítottunk egy tematikát és minden papír és engedély nélkül megoldottuk. Később esetleg meg kellene oldani hogy valami papirt is kapnának róla. Ez egy nagyon jól bevált forma. Felvetették, ho^y a lakóterületnek nincs kulturális helyisége. Nem tudom, mit ertenek ezalatt, színházat építeni? Mert azt hiszem, ez nem lenne helyes. Nem tudom, ha egy lakótelepen 8-9 vendéglő van, nem lehetne-e inkább az egyik-másik helyett valami klubfelét berendezni egy presszóva.1, ahol esetleg előadásokat is tartanának és könyvtárat rendeznének be azoknak, akik kinn laknak a telepen. Nálunk a vállalatnál a kulturház és a klubterem állandóan tömve van, még a nyugdíjasaink is bejárnak rendszeresen olvasgatni, beszélgetni, sakkozni, stb. Kelen elvtársi Felcsuti és Zathureczky elvtárs tájékoztatása érthetővé teszi azt, hogy ilyen anyag került ide. Maga a jelentés árulkodik sok mindenről, bizonyos szegénységről. Többek között arról, hogy a kulturális munkát úgy vetítjük, hogy egy kicsit mindentől függetlenül nézzük, - a következő napirendről is,amire itt már reagáltak is egyes felszólaló elvtársak. Azután egy ilyen független tárgyalás történik itt a Tanács kulturális irányitó munkájától, a KISZ—tői, a Nőtanácstól, - a Népfrontnak még a nevét sem hallottam megemlíteni. Emellett néhány bázist kellett volna kiemelni, pl. a Danuvia kulturotthonának tevékenységét, ahol mozgalmas, rendkívül izgalmas élet folyik. Bár sok ilyen nincs a kerületben, de egyet-kettőt mint bázist, a kulturális bizottság nyugodtan a jelentésébe belefoglalhatott volna. 'ólkértem a Zathureczky elvtárstól a Bp-i PB brosurását a főváros kulturális fejlődéséről. Itt az a bizonyos útkeresés, amit a bizottság maga elé tűzött, teljesen meg van fogalmazva, nagyon részletesen, nagyon rugalmasan. Nem kell ehhez nagyon mereven ragaszkodni. A brosúra utolsó része kifejti, hogy a kerületi pártbizottság ennek az egésznek az irányitó szerve, tehát a kulturális bizottság nem ir*ányitja ezt a munkát, hanem segít a pártbizottságnak. S Abba, ami itt le van szögezve, abba a jövő is belefér. Ma már az agitációs, propaganda és kulturális munkának nagyüzemi eszközei vannak a kezünkben, mint a film, a rádió, a televiüó, a sajtó, - és az egész közoktatás. Ennek a hatását is mérnie kell ennek a kulturális bizottságnak. Véleményem szerint okvetlenül komplex módon kellene mérni ezt a dolgot. Nem volna jó az oktatási bizottság és a kulturális bizottság között ez a frigy ma. Bár nem szólok bele, hogy mit akartok csinálni, de véleményem szerint hagyjuk egy kicsit a kulturális bizottságot felfutni és azután 1 év, másfél év múlva újra megnézheti a VB, hogy szükséges-e, hasznos-e ez. Próbáljunk egy kicsit gondolkozni a jelenünk reális valóságáról és a jövünkről, hogy hogyan is fogunk fejlődni. Egyszer megoldhatná tényleg ez a kulturális bizottság a közízlés felmérését, de talán nem is így, mert országos feladat is volna, - és lényegében ez fel is van mérve. Ma már olyan a könyvkiadás nálunk, hogy nem kell miatta szégyenkeznünk. Hasonló a helyzet akár a színházat, akár a filmeket nézzük.
