Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
A 2-ik oldal p-as pontjához: ez igy igaz, de mit lehetne csinálni? Beiskolázással, vagy másként? Általában az üzemekből elküldünk 1 hónapos kulturális iskolára embereket, de amikor visszajönnek, nem vállalják. Mit lehetne itt csinálni? Ciák elvtárs: Honnan vette a bizottság azt a megái I. api tást, hogy nem fordítanak rá elég gondot és anyagiakat sem biztosítanak? A J-ik oldalon foglalkozik az anyag a kulturális nevelőmunka irányításával, hogy nem eléggé tudatos tevékenység. Két évvel ezelőtt a kér. PB ágit.prop. osztálya a Tanáccsal közösen elkészítette a 2 éves távlati tervét a kulturális tevékenységnél. Mennyire realizálta a kulturális bizottság ezt a tervet és mennyire valósította meg? Ehhez kapcsolódna az a kérdésem, hogy a kulturális bizottságnak van-e munkaterve? Az itt megszabott feladatokat a munkatervéből vette? Az egész anyagból nem derül ki, hogy mit akarunk csinálni. Másrészt lebecsül mindent, emellett nem határoz meg semmit, hogy miből indulunk ki és mit akarunk csinálni. S ezt az anyagot bármelyik kerületben meg lehetne igy találni. Ezt az össz-munkát, amit itt helyesen jelöl meg az anyag, miért nem folytatjuk? Mezei elvtárs: Szeretném megkérdezni, hogy milyen viták folynak a kulturális bizottság munkakörével kapcsolatban? Feladata-o, hogy előkészítsen kulturális tevékenységet, stb.? A 4-ik oldalon az a javaslat, hogy ki kell dolgozni egy két éves tanfolyamot. Ilyen tematika van a Művelődésügyi Minisztériumnak, úgy, hogy ezt nem kellene mégegyszer kidolgozni. Felcsuti elvtárs válaszol a kérdésekre: Ami Belágyi elvtárs kérdését illeti: elsősorban a Kerepesi úti lakótelepre gondoltunk. Elemi igényként merült fel, hogy ott valamilyen kulturális létesítmény legyen. Megmondom, hogy oda nem terveztek kulturális létesítményt, nem valami komplex tervezésre vall, s bárki követte el a hibát, ez tény. S olyan információt kaptam, hogy a most épülő telepeknél sem,terveznek kulturális létesítményt. Ami a kulturális felkészülést illeti, ez is ténykérdés. A szakszervezeti aktíváknak mintegy fele nem végezte el a 8 általános iskolát. Ezeknek csinálhatnak gyorstalpaló iskolát, ez nem sokat jelent. S ez összefügg azzal, hogy a felsőbb szakszervezeti szervek milyen igényt támasztanak a kulturális aktívákkal szemben, - és a tevékenységükkel szemben. Ciák elvtárs kérdésére kérem, hogy Zathureczky elvtárs válaszoljon, ugyanis amikor mi újjá alakultunk, nem vettünk át az előző bizottságtól semmit, úgy, hogy választ adni arra nem tudok, hogy az a két éves program realizálódott-e, vagy sem. Munkatervünk nincs, az eltelt >-5 hónap inkább a vajúdás idő- , szaka volt, hogy merre is induljunk el, mi is ennek a kulturális bizottságnak a feladata. A vita akörül forog, hogy hosszú lejárattal ugyan, de próbáljuk végre az eszmei offenziva és annak kibontakoztatása jegyében felkészíteni a pártszervezeteket és segiteni a tömegszervezeteknek, hogy jól csinálják ezt a munkát. Véleményem szerint rá kellene döbbenteni őket arra, hogy ez az uj, amit akarunk, uj követelményeket támaszt. A küturális bizottság gyakran csak tűzoltó munkát végez - ott se^it, ahol probléma van -, vagy pedig térjünk át az elemző munkára, tudományos jellegű munkát végezzünk? Nyilván valahol a középen van, amit csinálni kell, az, hogy gyakorlati segítséget adni a pártszervezeteidnek és kellő eszmei élem© munkát is végezni. A hogyanra részben választ adunk ebben az anyagban is, és esetleg részletesebb munkatervet lehet majd ennek alapján csinálni.
