Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-09-13
8 -Et.sz. 555. A reklamációs ügyek összértéke 2,6 millió Ft, portkiszállitás 2,2 %-a^ illetve az I. félévi 0,9 %-a. A legutóbbi időben megkifogásolta a érzékenységét, vételkészségét. Meg kell itt jegyeznünk, lék érzékenységé a külker.: felelt^ csak a küéföldi vevő kívánságának nem. i’J_‘__ 1A___..ál. ék magasabb vétolkészsógüre amely az I.félévi cxbofejozott termelés ülföldi vevő a rádió hogy a készükére sktdeImi tervcélban•feladott igényeknek mog.1 , „vő kívánságának nem. ezért a rádiót gyártás közben átkonstruálták magasabb vétolkészsógüre azzal a céllal, hogy ha-a-külkereskedelmi szervnél igényesebb vevő jelentkezik, ezt is ki tudja elégíteni. A vállalat 1965 évi termékeinek 42,1 %-a export, 1964-ben pedig 42,9 % lesz. Ennek megoszlása főbb gyártmányonként s Megnevezés: 1965. 1964. ' . export részarány: BK-24. 4^5 ~ 58.0 CB távbeszélő 15.5 18,7 Vasútbiztosító 5,5 0,2 Rádió 24,1 12,8 A vállalat gyártmányainak a világpiacon való realizálhatóságát nagymértékben befolyásolja, hogy a nyugati országokhoz képest létszám és szakember problémával küzdenek a fejlesztés vonalán. Pl. a nyugatnémet Grundik-gyár /rádió, mag.net ofongyártás/ 13.000 ös.sz létszámnál 600 fejlesztőmérnökkel Rendelkezik. Ezt az arányt figyelembevéve a Telefongyárban a jelenlegi létszámhoz 186 fejlesztőmérnök lenne szükséges, ezzel szemben a tényleges létszám' 49 fejlesztőmérnök. E helytelen arányt mutatja az is, hogy a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó munkavállalók aránya az összlétszámhoz viszonyítva 5,6%. Ennek cca 60 %-a foglalkozik napi kérdésekkel, tehát távlati gyártmányfejlesztéssel foglalkozó aránya mintegy 5,5 %• E helytelen arányok megváltoztatására célul tűzte ki a vállalat - a .íklefongyári párt VB javaslatára, - hogy a műszaki fejlesztés javítása érdekében kb. ez év végére, vagy jövő óv el-.jere elérik az úgynevezett 1:2:5-as arányt /I mérnök, 2 technikus', 5 munkás/. Tehát a mérnököket olyan apparátussal, illetve munkaerőkkel kívánják segíteni, amely lehetővé teszi a mérnöki munka fokozását. Ezzel is el kívánják érni az c-lvtársak, hogy a jelenleginél eredményesebben és gazdaságosabban exportálhassák termékeiket. Összegezve e 5 vállalat tapasztalatait megállapítható, hogy a válla- 7 ook tőr éliő cineE az Export gaz<iasEgosság fokozására, gyártmányaik megfelelő színvonalon való tartusára. Ezt bizonyítja az egy-egy gyártmányra fordított költségek állandóan csökkenő tendenciája, másrészt az, hogy a vállal .toknál az 1 dollár előállítására fordított összeg többségében igen kedvező. Hclentős fejlődést értek el a fenti vállalatok az export gyártmányok műszaki színvonalának emelésében, mivel Xpert gyártmányaik nagy többsége eléri, vagy megközelíti a nemzetközi műszaki követelményeket. Mily en problémák vannak je 1 enleg az export gazdaságésság .terén? 1 , A"vállalatoknak ahh'oz’■ ’ Kogy gyartilányaíkat' f'vidrCgszinvonalhoz megfelelőcn mérni tudják, a műszaki paraméter és a G-mutató mellett ismerniük kellb.no az adott gyártmánynál a nemzetközileg élenjáró
