Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-06-21
- 3 -A szövetkezeti mozgalomban és magában a vezetésben milyen helytelen szemlélete?; vannak? V ál a s z : ühr'í s z ti cin' o't: A Szövetkezeti bizottság titkára vezetőségi tag. A Bizottságnak inkább tömegszervezeti jellegű feladata van, ők rendelkeznek a különleges alappal, feladatuk a jutalmazásj üdültetés, segélyezés, stb. Általában az a probléna, hogy mint bizottság igen hiányosan.működnek és csak az elnök vesz részt a vezetőségi üléseken és dönt a kérdésekben. Ugyanez.a probléma a pártszervezeteknél is fennáll, hogy a titkár vesz részt a vezetőségi üléseken és irányítja a ktsz életét és nem a pártvezetőség kollektívája. 5 szolgáltatózjellegű szövetkezet van: a Fodrász, a Motorkerékpárjavitó és az Épitő ktsz. A Motorkerékpár ktsz elsősorban a Danuvia részére dolgozik, az Épitő ktsz. pedi^ a HKT részére. Úgy lem marad elég lehetőség a lakossági szolgáltatásokra. A ktsz-ekben javításnál ikfí 165 %, készáru termelésnél 210 % rezsi számolható fel, ugyanakkor a tényleges rezsi 270% körül van. A ktszekben is folyik a termelés koncentrálása és a vezetés centralizálása Véleményem szerint ez az árutermellsnél jó és igya termelés szakosítását végre tudjuk hajtani. A lakossági szolgáltatások kérdését pedig központilag kellene megoldani. A Tanács gyakorlatilag igen sok segítséget ad. Résztvestnek a közgyűléseken és ott elméleti kérdésekben is adnak segítséget. A Hazafias Népfronttal semmiféle kapcsolatuk nincs a ktsz-eknek. Az oszthatatlan alapra 4o % megy a nyereségből. A termelés ütemességének jobb biztosítására és a^beruhátások növelésére szükséges lenne az oszthatatlan alap nagyobb mérvű növelése. A szövetkezetek főbb feladatai a termelékenység növelése, a vezetés s invonalának emelése, uj technológiák kidolgozása, a társadalmi tulajdon védelmének fokozása, á jó üzemszervezési biztosítása, •^roblémakpnt jelentkezik, hogy a ktsz-eket egyrészről mint maszekot kehelik, másrészről mint állami vállalatot. Ebből adódnak olyan ká- : ros nézetek, hogy a szövetkezeti mozgalom nem szükséges, ha pedig igen, akkor kezeljék az állami vállalatokkal egy. szinten.. Vannak egyes alapitó ta ok, akik azt hiszik, hogy nekik nem kötelességük a tervveljesités és a normák betartása. Vita: ■ Horváth elvtárs: A szövetkezetek jelenleg nem töltik be azt a szerepet, amiért létre lettek hozva, mert a lakosság szükségleteit nem elégítik ki. A szövetkezetek 90 ,.:.-a árutermeléssel foglalkozik. Kerületünkbe, de Bp. egész kerületen is külön kellene választani az árutermeléssel foglalkozó és a'szolgáltató ktsz-eket. Az árutermelőket centralizálni, a szolgáltatókat'pedig decentraÍizálni...k.Qllene. A Tanács munkaterve fc^iaik’ö'g'ík" ezzel’ -a' témával és esetleg helyes lenne ezt a Párt VB elé hozni. ■■ ' ' ' A szolgáltatásokkal foglalkozó ktsz-ek jobban szedetnek közületek részére dolgozni, -mert kevesebb munkahelyen dolgozná^, kisebb a rezsiköltség és a minőségi kifogásolás. A helységproblémával kapcsolatban azt javaslom, hogy a Tanács tegye elsőrendű feladatává a szolgáltatáshoz szükséges helységek biztosítását, az árutermeléssel foglalkozó ktsz-ek helység problémáját pedig az OKISZ és a KISZÖV oldja meg. Nem javaslom, hogy a kitelepített vállalatok-helyére ktsz-eket tegyünk, mert ez a városkép szempontjából nem oldaná meg a problémát. A Tanács részéről a jövőben még nagyobb segítséget kivonunk adni a ktsz-eknek úgy a politikai neveles, mint gazdaságpolitikai segítségadás szempontjából.
