Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-12
12 -II. napirend: anyaggal kapcsolatban Takács elvtárs, Gábor elvtárs Kérdéseket az tettek fel. V á 1 a s z : Zathureczki elvtárs: Takács elvtársnak igaza van abban, hogy a y nagyüzem példáit nem lehet mindenben általánosítani, mert tényleg merőben más a helyzet egy kis és egy nagy üzemben. Egyetértek, hogy nem jó, ha mindig nagy üzemet nézünk, azonban kisebb üzemben nem találtunk szocialista üzem, műhely mozgalmat. A következő jelentésünknél, ami idekerül a VB elé, ez már figyelembe lett véve, hogy nagyüzemet és kis- és középüzemet is vizsgálunk. Gábor elvtárs kérdezte, hogy hány szocialista brigád van a kerületben, akik ezeket a magas, előremutató célkitűzéseket állítják maguk elé. Erre válaszolni nem tudok, még arra sem, hogy összesen a kerületben hány szocialista brigád van, illetve, hogy hány olyan brigád van, amely ezért a cimért küzd, csak azt, hogy ebben a 10 üzemben hány szocialista brigád, van. Éppen ezért az anyagban is azt vetettük fel, hogy a szocialista brigádok ilyen célkitűzéseket állítsanak maguk elé. Két nézet van itt, az egyik, hogy elég egy szocialista műhelynél, hogy az ott dolgozók valamivel jobb eredményt érjenek el az üzemi átlagnál és öntudatban is magasabb legyen az üzemi átlagnál és tanuljanak, - tehát a műhely zömeg. Itt folyik a vita. A SZOT anyaga azt tartalmazza, hogy azt nevezzük szocialista műhelynek, amely termelési tartalmában szocialista ismérvekkel dolgozik. A gyártmányok a gyártási folyamat, az üzem maga is korszerű legyen, ezek szükségesek ahhoz, hogy szocialista műhelynek, vagy üzemnek nevezzük. t 9 Szikes elvtárs: Gábor elvtárs kérdésére: az anyagban van utalás arra, hogy 'az' ÍSZJ'.í mozgalom él. A Központi Szerszámban, Danuviában több a fiatal szocialista brigád, mint más üzemeknél. Hogy mennyire váltak káderforrássá a szocialista brigádok? Találtunk olyat, hogy a szocialista brigádok tagjait fejlődésük alapján különböző beosztásokba elvittek, '/annak olyan jelenségek, hogy tényleg, egyes üzemekben káderforrássá váltak. A saját erőből történő üzemfejlesztéssel nem nagyon találkoztunk a brigádnaplókban. A műszakiak, tervezők részvétele, - erre is részben utalunk az anyagban, hogy vadnak egyes helyeken műszaki brigádok, ahol csak műszakiak vannak, - főleg nagy üzemekben. V i t a : Takács elvtárs:____ ri____Megmondom, hogy nagyon nagy gondot okozott a célkitűzések összeállítása a brigádok részére. Nem találtunk irodalmat sem azokhoz a problémákhoz, amik nekünk problémák. 2 dologban jelentkezett problémák, az egyik, hogy amikor elhatározza egy brigád, vagy gyáregység, hogy a szocialista cimért dolgozik, a követelmény mi legyen. Egyesek azt mondták, hogy mái’ ott is bizonyos követelmény legyen. A VB-nk úgy foglalt állást, hogy nem az az érdekes, hogy mi készteti arra a brigádot, hogy elinduljon a szocialista cimért, hanem az a fontos, hogy egymagában már ezzel vállal bizonyos feltételeket, hogy elindul, tehát mást ne szabjunk meg részükre. A probléma azután ott van, amikor a szocialista brigád munkáját értékelni kell. Konkrétan lehet értékelni, hogy a termelésben, a munkában mit végeztek. Itt általiban tisztázódtak az álláspontok. A mennyiségi törekvést felszámoltuk, - s itt a világszinvonal problémája.
