Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-03-15
Többletterm.termelékenységből 29,1 ” Költségszint csökkenés 1,1 ” ■ 14 -öt. szám; ' Teljes termelési érték 105,6 % Befejezett term.érték 104,- lt Export kiszállítás 110,8 • Nyugati export 100,2 ” Összes létszám 103,9 ” Munkáslétszám 103,1 ” Egy főre eső teljes termelési érték • 101,6 ” Ami a termelés volumenének növekedését jelenti, az habár kisebb az' elmúlt évek eredményeinél, azonban figyelembevéve ,a közben lefolyt átszervezéseket, megfelelőnek mondható. Különösen vonatkozik ez az export kiszállításra. Ezen a területen a nyugati exportra kell a. fő súlyt helyezni, mert■kerületünkben 12 olyan vállalat van, amelyik nyugati exportra termel. Problémaként jelentkezik,az export termelésnél,hogy 7 vállalatnál visszaesés mutatkozik az export volumenét illetően. A termelés minőségi mutatói egyáltalán nem tükrözik azt a fejlődést, unit a népgazdaság számunkra előir, A termelékenység 1,6 %~os emelkeésével nem lehetünk elégedettek, mert hisz igy a többlettermelésnek ■•.sak 29,1 %-át hoznánk termelékenységből,. Problémaként jelentkezik, ..ogy alig akad olyan vállalatunk, ahol az 1963-as tervek szerint a öbolett^rmelésnek több, mint kétharmadát termelékenységből kivágnák elérni. A termelékenység területén jelentkező negatív jelenségek a következőkben; fogl~Wa.fbk os'sVeh '------- ------ ------------ -----“ 1/ A vállalatok legnagyobb részére az a jellemző, hogy termelékenységből többlettermelést nem hoznak.. Pl..GAFU, Köéuti.Gépellátó, KUTESZ, filmlaboratórium, elektroakusztika, stb. /■ 2/ Több olyan vállalat van, ahol a létszám növekedése ellenére többlettermelés egyáltalán nem jelentkezik. Pl. Filmtechnika, Zuglói Épületasztalosipari V Belkereskedelmi Gépkocsijavitó, BM.Gépkocsijavitó, Híradástechnikai Gép yár . stb. 3/ Héhány vállalatunkra jellemző, hogy a termelés nagyobb mértékben csökken, mint a létszám. Pl. Danuvia. Kalapgyár, XIV, Kézműipari V. stb. E helytelen jelenségek nemcsak a termelékenység alakulására vannak negatív hatással, hanem a költségszint csökkentésére is, ami kifejezésre jut abban is, hogy a termelési költségek csalt 1,1 %-os csökkenést érnek el a tervek szerint. A költségszint ilyen negativ alakulását nagymértékben befolyásolja az is.( hogy 12 olyan vállalatunk van, ahol a költségszint az előző évhez viszonyítva emelkedést mutat, illetve azonos szinten marad.
