Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1962-12-21
- 5 -bizalmiak megjelenése szempontjából nem teljesek. Fokozottabban mutatkozik meg ez a hiányosság télen, ‘de általában befolyással bir rá az időjárás, mert rossz idő esetén az ‘‘‘idősebb1’ elvtársak, különösen akik párthelységünktől messzebb laknak, nehezebben szánják rá magukat az útra. taggyűlési Egy régebbi/hatarozat értelmében a bizalmi havonta legalább egyszer köteles felkeresni csoportja minden tagját, hogy vele beszélgetést folytasson az aktuális politikai kérdésekről és abból a célból, hogy az elvtárs megfelelően felkészülhessen, közli vele a következő taggyűlés napirendjét és á tagdíj lefizetése ellenében beragasztja a pártbélyeget a megfelelő hónapra. A párttagsági dijak befizetésének fontossága mellett hangsúlyozottan a látogatás és elbeszélgetés az elsődleges szempont és megállapításaink szerint a bizalmi elvtársak többsége ennek megfelelően is fogja fel megbízatását. Ide kívánkozik azonban annak megállapitása is. hogy a fent vázolt módszerrel elértük azt a célt is, hogy gazdasági felelősünk a határidőn belül 100 %-osan el tud számolni a gazdasági osztállyal és tagdij hátralékunk nincsen. Technikailag azt a megoldást alkalmazzuk, hogy a hónap elején a pártbizalmi egy borítékban kézhez veszi tagjai pártbélyegét s bar a bizalmi értekezleteken ezeket mindenkor megtárgyaljuk, a borítékon feltüntetjük a havi bizalmi értekezletek, taggyűlés, pártnap időpontját és napirendjét, Hiányossága bizalmi elvtársaink munkájának, hogy pártcsoport értekezleteket nem tartanak, illetve csak egyesek és igen nagy időközökben. Ezt bizonyos fokig a tagok e.lszórtsaga indokolja. A területi pártosoportok munkája képezi alapszervünk egyik leggyengébb és feltétlenül javítandó pontját. Elvben ugyan egész lakóterületünkön fennállnak pártcsoportjaink, azonban igen kevés azoknak a száma, amelyek valóban működést is fejtenek ki. Hibáztatható ez annál is inkább, mert az 1958 évi választások alkalmával az alapszervi pártcsoportok igen aktivan tevékenykedtek, bizonyságául annak, hogy meg van erre a lehetőség. Ezt kővetően azonban fokozatosan mind nagyobb mértékű visszaesés következett be s ennek a folyamatnak a megállítása felülmúlta erőnket. AlapszerVi párttagjaink és a körzet területén lakó regisztrált párttagok számának összevetésével nyilvánvalóvá válik, hogy egy-egy sejt 60-90 %-bah regisztrált és csak 10-15 %-ban alapszervi tagokból áll. Még ha nem is vesszük tekintetbe ezt az egyébként el nem hanyagolható tényt, hogy az utóbbiak koruk és ggészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetben vannak,.maga a számszerű különbség is világossá teszi, hogy a regisztrált elvtársak megfelelő hozzáállása nélkül a területi pártcsoportok munkája nem lehet kielégítő és nem jav^^ható meg. A magunk részéről nem hiányzik az igyekezet, hogy e téré ‘ olőnyös változást hozzunk létre, azonban mihdinkább tapasztalnunk h«11, hogy egyedül, a magunk erejéből erre képtelenek vagyunk.