Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1961-10-20

14 ~ Ez az ellenőrző tevékenység, amit ki lehet építeni minden részén a munkának. Szerintem az lenne a legfontosabb, hogy magát a pártszervezetet ahol és ahogy lehet, erősíteni. A pártszervezet segitése valahogy úgy történik, hogy mi ennek a tagjai vagyunk és nem lehet elmondani, hogy nekik az a munká­juk, nekünk ez. Különválasztani a kettőt, amikor munkáról van szó, nem lehet. Megmondom, őszintén, hogy nem tudjuk mi az em­berekben felébreszteni a kommunista öntudatot. Véleményem szerint most a választás alatt a pártvezetőséget meg kell erő­síteni. Nem személyi dolgokat akarok felvetni, hanem,valahogy úgy végiggondolni az egészet, hogy jobban húzzanak, bátrabbak legyenek, olyanok legyenek mind nagyobb számban, akik ki mernek állni, hogy én kommunista vagyok és ne tudjanak rá. mondani ezt meg amazt. Tóth elvtársi Azt az oldalát szeretném a problémának megvilágí­tani ."ahol én látom a nehézségeket. Nem tudta megfogni a jelentés azt az alapvető kérdést, ami elvileg itt fel is vetődött a munka-* stílussal kapcsolatban és több hozzászólásban is érződött. Érthetetlen egy kicsit, hogy a pártszervezet ott tart, hogy bizo­nyos kérdések megvalósításához szinte a titkárnak egyenként kell megagitálni az elvtársakat. A viták problémája nemcsak ma vetődik fel, hanem már az elmúlt évek vezetőségválasztó taggyűléseinek jegyzőkönyvei is majdnem zömmel ezekkel a problémákkal foglalkozik. Amikor már. a határozat megvalósítását kellene vinni, sok esetben még a tervek elkészítéséhez sem jutottak el az elvtársak. A munkatervük is úgy fogalmazza meg, hogy részben problematikusabb könyvekkel kapcsolatban keressék meg a vitalehetőségeket és a véle­ménynyilvánítást. Simó elvtárs elmondotta egy módszert, ami ott kialak-.lt. De meg kell mondani, hogy mennyi határozat volt már arra vonatkozólag, hogy a DT ülése előtt egyeztessék a kommunis­ták az álláspontjukat. És itt ez az alapvető probléma. Abban igaza van Horváth elvtársnak, hogy ebben le kell ülni Szabó elvtárssal és megbeszélni, hogy hogyan is kelle a gyakor­latban ezt vinni. Az volt a baj eddig, hogy nem a lényeghez szóltak hozzá, s itt van továbbra is a problémája a vitáknak. Lesz filmekről és egyéb elvi vonatkozású kérdésekről is szó, de hogy idáig eljussunk szinte lehetetlenség, hogy egyenként kellett velük beszélni, pedig tudják, hogy szükséges. A másik kérdés, ho.-.y a vita után nem. tudják, hogy. Horváth elvtárs ni. jónak tartja-e, vagy sem. Sima elvtárs is elmondotta, hogy ő sem szólt hozzá, pedig 4 alkalommal résztvett ilyen vitán. Ilyen problémák vannak és ezen a téren roppan nehéz előremenni. Simó elvtárs felvetette, hogy a kommunisták között bizonyos vonatkozásban néha még alapvető kérdésekben sincs meg az egyet­értés. Ugyanakkor a Dó-vei kapcsolatosan úgy vetette fel, hogy felesleges, hogy előtte és a tanácskozáson is megmondják a véleményüket. £n úgy értelmezem, hogy az előző megbeszéléseken az alapvető kérdésekben kell, hogy egységesek legyenek és ezt a célt szolgálná az előzetes megbeszélés. Persze, nem mindegyik­nél, hanem évente 5-4-nél meg lehetne csinálni. A munkával való nevelésé kérdése, hogy nem is érzik a marxista egyetem hatása, hogy, a munkával neveljék, járjanak ki, stb. En meg teljesen egyenrangúnak tartom a marxista egyetemmel. Ha kimennek tanulmányozni az életet, nem tudom elképzelni, hogy ne valami szilárdabb nézőpontból vizsgálják azt, ne a marxiz­mus nézőpontjáról. A művészek között is kell, hogy legyen ilyen probléma.

Next

/
Thumbnails
Contents