Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-07-07
MSZMP. XIV.kerületi ; B/XIV/1/122/1961. Bizottsága* St, ,szám: 44* Készült; 150 pl-ban. Táj é k o z t a t 6 a kerületi sportmozgalom helyzetével és pártirányitásával kapcsolatos 1960'Q junius VB. határozat állásáról.I. Jelentésünk időszakában 39 sportkör jelentése alapján a következő képet kapjuk: 12.095 sportköri tag, ebből nő; 3640;tag. 187 külön-böző szakosztályban / mely kb. 15 %-^os fejlődés/ 5«56O tag működik. Ebből 912 osztályba sorolt sportoló. Ebben a labdajátékok sportolóé nincsenek-benne. Vannak sportágak, melyekben zömében munkások vesznek részt. Ilyen a labdarúgás, kézilabda, stb. és van, amelyben kevés, vagy alig van munkás sportoló. Pl. a tennisz, vivás inkább az értelmiségiek, úszásban a diákok vesznek részt. Sportpropaganda munkával elő kell segiteni, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a munkások a tennisz, vivás, stb. iráni. A Párt művelődéspolitikájának értelmezése a testnevelési és sportmoz^áTömbah es~ a ^erülbtr W,~határozata az~ "álabb'f feladátolF éTvegzéset hétbe "szükségessé; A testnevelési és" sportmozgalomban szélesíteni kell a felvilágosító munkát, a szocialista elVek megvalósítása érdekében. Következetesen küzdeni kell a kispolgári szemlélet, az:ellenséges nézetek, a jobb- és baloldali túlzások, elhajlások ellen. Tovább kéll emelni a testnevelési és sportmozgalom erkölcsi színvonalát a spörtköri elnökségek, szakosztályok és sportolók között. II. A sportköri elnöks égekben és a szakosztályokban. a.határozah _óta_ lajh'.. su' p0zXtív fejlődés tapas z t alhahö' a part phl'ihika'jan'á'k. érvényre 'jü~ hasaban’/ MőreKala Aásnak' tudhátő~~be\ hogy a téziseket ismét elovét-" fék' és’ behatóbban megtárgyalták a sportköri elnökségek és szakosztályok és annak szellemében igyekeznek dolgozni. Pártvezetőségeink általában pártvezetőségi üléseken megtárgyalták a határozatot és:konkrét tennivalókat javasoltak a szakszervezet és sportkörök felé. A kerületi TST és ISB közösen megszervezték, hogy az olympián résztvevő élsportolók élménybeszámolókat tartottak a tézisek alapján, öszszesen 54 esetben, melyet kb. 5.000 fő hallgatott végig nagy érdeklődéssel. A TST és ISB tevékenysége kilépett a sportigazgatás keretéből és kezd sport politikai tevékenységet folytatni, melyet a fentieken túl az is bizonyít, hogy ma már munkatervük nem sport eseménynaptár, hanem olyan önmagukkal szembeni követelményt vet fel, mint a szocialista erkölcsre, a munkában való helytállásra való nevelés, hogy a
