Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1961-07-07

MSZMP XIV. kerületi Bizottsága

stencilpzáa: 00265

B.XIV/1/121

J e 1 e 11 ® 8

az 196o. IX. 15.~i párthatározat végrehajtásának tapasztalatairól.

I.

.. Az elmúlt évek folyamán a beruházások és felújítások

eredményeképen a vállalatok műszaki színvonala jelentősen fejődött. A magasabb műszaki színvonal mellett lehetővé vált uj technológiák, valamint a saját erőből történt üzemfejlesztes következtében a vállalatok termelékenysége fokozatosan emelkedett. Kerületünk 47 tervkötelezett üzemében 196o. évben az 1959. évhez viszonyított többlettermelésnek 49%-a a munka termelékenységének emelkedéséből származott,•ugyanez a mutató folyó év első negyedében 81%, május hóban 76%.

Az ug technológiák, a termelés körülményeinek változása és a különféle intézkedések a normákon keresztülvezetve az elmúlt-évek során, vagy egyáltalán nem vagy nem kielégítő módon lettek. Ennek kö/etkeztében az anyagi érdekeltség és a törmeléke énység már elért szinvonalának megszilárditása, valamint továbbfejlesztésének lehetősége összehangolva nem volt. Az ellenforradalom-alatti bérlazitás felszámolására irányuló 1957. á'vi loő^yXofm. "há'báröz at "v égf e haybás a után sem a páriTsz e~r vezet ék.' ' sem a vallalatvezé'to'segek a szep^emberTTiaíározaT meg jelenéséig a normák kérdésével nem'TögTáí^ztaK^égTéléToeh.

Néhány vállalat, mint az Aluminiumgyár, Telefongyár, Vegyipapirgyár, stb. időnként felülvizsgálta normáit, ez azonban nem volt sem kellőképen elmélyült, sem elég következetes. A normarendezésnek ilyen körülmények között való napirendre tűzése erősen megnehezítette a pártszervezetek feladatait, amennyiben nemcsak a helyes normák kialakítása volt feladatuk - néhol megfelelő szervek nélkül - hanem a hosszabb időn keresztül megcsontosodott megnyugvás-következtében jelentkező káros nézetekkel is meg kellett küzdeni.

A pártszervezetek a párthatározat alapján abból az alapelvből indultak ki, hogy a normarendezéssel kapcsolatosan nem feltétlenül keresetcsökkentésről van szó, hanem a műszaki és a- ■ nyagi ellátottság kedvező változása folytán többet kell termelni. Helyesen láttáit azt is, hogy a normákat ott is rendezni kell, - akár történt műszaki 'fejlesztés akár nem - ahol a munkaidő megfelelően kihasználva nincsen.,