Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1961-07-07

6 -II. napirend: Kiegészítés: Tóth elvtárs: A pártszervezetek vezetőgei a vezetőségválasz­táskor foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel és ennek eredménye, hogy minden vezetőségben vannak elvtársak, sőt egy kicsit túl is mentek és túl sok pái’ttag is van egyes sportvezetőségben, ami nem egy jó dolog, mert több pártonkivülit kell ott aktivi­zálni. Itt a probléma még az, hogy az elvtársaknál is van egy bizonyos fajta sportszemlelet, talán üzemi sovinizmusnak lehetne nevezni és ezzel együtt egy bizonyos fajta liberalizmusnak is lehetne nevezni. Amikor majd beszélünk a szervező titkár elvtár­sakkal, - ahogy ez a javaslatban van, - ezt a kérdést is fel kelle­ne vetni és bizonyos mértékig elvileg is boncolgatni ezt a kértést és segiteni, hogy sportvonalon ez a szemlélet megváltozzék. A sportolók Összetételére vonatkozólag: kimutatni, hogy mennyi a termelő és a nem termelő munkás, ez egy nagyon nehéz dolog, mert ennek nyilvántartása nincs. Azonban arra elég határozottan lehet válaszolni, hogy különböző sportágakban milyen rétegek vesznek részt. A labdarúgásban, röplabdában, kézilabdában zömében munká­sok vesznek részt, a tenisznél alig találni, a vivást inkább ilyen értelmiségiek, tisztviselők, az úszásban zömmel diákok vesz­nek részt. Kérdés: Boza elvtárs: Nem ismerem a XIV.kerület sportmunkáját még. A jelentés alapján lenne károm kéra.ésem: az egyik a párt és tömegszervezetek vonat­kozásában, a másik a sportköri vezetőségekre és a sport- és a munkára való nevelés kérdésével kapcsolatban. Van-e olyan tapasztalatuk az elvtársaknak, hogy a pártvezetőségek eléggé ismerik-e a testnevelési és sportmozgalom fő célkitűzését, illetve van-e olyan tapasztalatuk az elvtársaknak, hogy azoknál a pártvezetőségeknel, ahol a pártvezetőség egy-két tagja közvetlenül nem vonzódik a sport felé, mellékeiként kezelik a sport kérdését? Tehát csak érdeklődnek, vagy aktivan résztvesznek benne, a politi­kai munkának ténylegesen szerves részét képezi-e? A másik kérdésem, hogy nincs-e olyan állásfoglalás a pártvezetősé­geknél, hogy a sportmunka csak a sportkörre tartozik és a párt­nak és KISZ-nek különösebb feladata ezen a téren nincs? Milyen általában a KISZ szerepe a sportkörökben, főleg a vezetésre értem egyrészt, másrészt a sportköri élet befolyásolására, a spor­tolók nevelésére vonatkozóan. Hogyan állnak az üzemi sportszerve­zetek az edzők kérdésével? A szakmai képzésen túl a sportolók világnézeti nevelésével foglalkoznak-e? Van-e a kerületi üzemekben törekvés a munkaközi testneveléssel kapcsolatban, főleg a dolgozók között? Tóth elvtárs válaszol a kérdésre: A jelentés utal rá, hogy a pártvezetőségek keveset törődtek a sportszervezetekkel, úgy nézett ki, hogy a szakszervezethez tar­tozik. A pártszervezetek inkább csak akkor nyúltak hozzá, amikor probléma volt. Amikor tárgyalták a sport kérdését, s ezzel pár­huzamosan a téziseket is, a budapestiből Kelemen elvtárs tartott egy előadást és a VB ezzel kapcsolatos anyagát is tárgyalták a sportfelelősökkel és szervezőtitkárokkal. Ezután volt bizonyos mozgás. Kzt azonban nem lehet mondani, hogy a téziseket jól ismerik a pártszervezetek. Ez elég nehéz anyag, másrészt idő kell ahhoz, hogy mi is elemezzük ezt a kérdést, hogy komoly mér­tékben előbbre mehessünk. Általában azt lehet mondani, hogy a politikai érdeklődés az innen felülről kapott feladatok megvalósí­tása viszi őket arra, hogy foglalkozzanak a sportszervezetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents