Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-04-28
4 beszámolni kötelesek. Ez a kötelezettség a szocialista állal,1 lényegéből folyik, a szocialista állam felépítésére és működésére vonatkozó abból az általános alapelvből fakad, hogy a megválasztottak a választók előtt rendszeres számadással tartoznak. A népi ülnöki rendszer bevezetése után kialakult gyakorlat szerint a népi ükiökiik munkahelyükön kell, hogy beszámoljanak. Az Igazságügy Miniszter elvtárs 1958-ban kiadott utasítása is így rendelkezik. Ezzel a rendelkezéssel egyetértünk, de nézetünk szerint ez nem helyettesítheti a megválasztó tanácsok előtt való beszámolót, ugyanakkor a beszámolás nagyben elősegítené a népi ülnökök működésének további javulását. Az üzemekben nyert tapasztalatunk, amelyet a bíróság adatközlése megerősít, az, hogy beszámoltatásra alig kerül sor. A mégis előforduló szórványos esetek csak megerősítik azt a sajnálatos tényt, hogy a beszámolási kötelezettségnek az ülnökök nem tesznek eleget. E mulasztásért azonban elsődlegesen nem a népi ülnökök felelősek, mert nem kétséges, nem irható az ő terhűkre, hogy a vállalati pártbizottságok és a vállalatvezetés erre nem tart igényt, sőt idegenkednek tőle. A Központi Kerületi Bíróság elnökének tájékoztatása szerint több alkalommal érkezett panasz, hogy a vállalati párt, illetve szakszervezeti szervek /fővárosi viszonyban/ a beszámoló előadásához nem járulnak hozzá, még olyan formában sem, hogy az valamely rendezvényen kerüljön előadásra. Önálló ülnöki beszámoló, - ha ehhez hozzájárulnának is - viszont kérdéses, hogy eredményes lenne-e. A megvizsgált hét üzem közül csak a Fémbutorgyárban volt szervezett beszámoltatás, amelyet Harasztovics elvtársnő tartott meg. De azon túlmenően, hogy a vállalati szervek nem támogatják a beszámolók megtartását, a most megválasztott ülnökök még igen kevés tapasztalattal rendelkeznek. Az 1 hónapos bíráskodás még aligha nyújt annyi tapasztalatot, hogy a beszámolásra elég .élményanyag álljon az ülnökök rendelkezésere. A Központi Kerületi Bíróság az ülnökök szakmai oktatásának keretei között foglalkozik a beszámoló tartalmával és formájával. Lehet, hogy az újonnan bevezetett rendszer eredményezni fogja azt is, hogy az ülnökök sokkal inkább fogják szorgalmazni a beszámoló megtartását, mint azt eddig tették. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy ha ilyen beszámolás szervezett formában nem is történik meg, egyéni beszélgetések során azonban sok minden eljut a dolgozókhoz. Részben azért, mert az ülnök kezdeményez ilyen tárgyú beszélgetést, részben azért., mert a dolgozók természetesen kíváncsisággal fordulnak a birófsági ügyek felé. Nem kétséges az sem, hogy azok az ülnökök, akik aktivan résztvesznek a bíróság munkájában és azt megfelelő formában propagálják, dolgozótársaik előtt bizonyos tekintélyre tesznek szert és önként kialakul az a helyzet, hogy azok ügyes-bajos dolgaikkal hozzá fordulnak tanácsért.
