Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-04-14
Olyan, természetű probléma is van. pl. a Mozgópálya fenntartási főnökség, ahol a vezető soha nem kéri ki a párt és a szakszervezet véleményét, sőt ha a párttitkár felvet valamilyen problémát, vagy javaslatot, akkor azt mereven visszautasitja. Ez az igazgató képzetlenségéből adódik. Előfordul, hogy egyes igazgatók csak adminisztratív utón vezetnek, papíron kiadják az utasításokat anélkül, hogy azt előzőleg megbeszélték volna a pártszervezettel. A dolgozók részéről sok kezdeményezés és javaslat merül fel, akár a politikai munkával kapcsolatban,akár a gazdasági élet területén. Pártszervezeteink gyakran megfeledkeznek arról, hogy a saját maguk és a társadalmi szervek számára is megszabják a feladatokat. Meg kell érteni a pártvezetőségeknek, hogy a gazdasági vezetőkkel csak úgy tudunk politizáltatni, ha azt is megmondjuk, hogy a pártszervezet mit akar tenni. Több gazdasági vezető részéről az a nézet alakult ki, hogy ha a gazdasági feladatokat teljesítették, akkor ezzel már politizáltak is. Á gazdasági vezetőknek még abban is segítséget kell adni, hogy a törne gkapcs ólat alkat személyesen is tovább javítsák, többet járjanak le az üzemekbe, mert a dolgozók ezt sok üzemben hiányolják. Méhes elvtárs: Ez a kérdés á Budapesti Pártbizottságon két lépcsőben lesz megtárgyal va. Az első lépcső az igazgatók, főosztályvezetők vonalán, a XIV.kér. PB. jelentése alapján, a második lépcső a Csepel Vasmű jelentése alapján a művezetők vonalán. Az anya í al kapcsolatban megjegyzi, hogy egyes helyekenntulságosan, terjengős és több olyan dolog van benne, ami nem feltétlenül szüksé_ ges. A bevezetőt lényegesen le lehetne rövidíteni és a termelési eredményeket is csak 1-2 jellemző adattal kellene ismertetni. A 2. oldalon ki lehetne hagyni olyan általános részt, hogy ahol probléma van, ott felelősségrevonást kell alkalmazni. A termelési felajánlások és vállalások szintén nem szükségesek a jelentéshez. Az összefoglalónak sincs sok ykkorlati értelme, helyette konkrétabb javaslatokat kellene tenni. A jelentésben több elemzésre volna szükség. A szüklátókörüségre, a maradiságra az anyag e-lmond néhány példát, de nem elemzi, hogy ezek miből adódnak. A tartalom legfontosabb kérdése, hogy a párthatározatokhoz való hoz záállása milyen a gazdasági vezetőknek. A jelentésben arról .kellene' részletesebben beszélni, hogy milyen helyzetben vagyunk a gazdasági vezetést illetően, mi yen szakmai és politikai felkészültségű gazdasági vezetőink vannak jelenleg. Ide' tartozik az is, hogy milyen helyzetben, milyen objektív nehézségek közepette végzik munkájukat. Hasznos volna valamilyen statisztikát készíteni arról, hogy milyen garnitúrával rendelkezünk ezen a szinten, ezeknek az elvtársaknak milyen problémáik és nehézségeik vannak. Utána következik a párt politikájához való hozzáállás kérdése. Itt nemcsak a gazdaságpolitikához való hozzáállásról van,szó, hanem pl. y párt szövetségi politikájához, a párt káderpolitikájához való hozzáállásról is. A jelentés sok dolgot elmond a párt gazdaságpolitikájához való hozzáállásról, ugyanakkor ebben a vonatkozásban még sok negatív tendencia is jelentkezett a múltban és van még jelenleg is. A Politikai Bizottság szeptemberi határozata élesen felvetette azokat a problémákat és’szemléleteket, amelyek jelentkeztek a gazdasági élet vezetésében. Ezért közösen felelősek úgy a párt, mint a gazdasági vezetők. Ez a határozat felhivta a figyelmet arra az alap-