Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1961-03-17

A másik amit szeretnék felvetni. Elmondták az elvtársak, hogy túl van terhelve az apparátus. Az a véleményem, hogy van bőven munka, de azt nem állítanám, hogy túl vannak terhelve. Ha jobb időbeosztással, jobb felkészültséggel is mennénk, akkor nem igy vetődne fel. Azt kell .leszűrni, hogy nem mindennel és nem állandóan foglalkozzunk, hanem a legfontosabb párthatározatok segitése, irányítása, ellenőrzése legyen a részünkről. Úgy próbáljuk megoldani, hogy rádöbbentettük az elvtársakat arra, hogy az előttünk álló nagy feladatok megoldásában mindenki önmagát és módszerét vizsgálja felül. A határozatok ellenőrzése során a végrehajtás megszervezésében adjunk konkrét segítséget a tájékoztatás mellett a titkár elvtársak részére.

Azt hiszem, ez a VB ülés nagyon hasznos volt az osztály és a VB vezetői számára is. Ennek alapján kell egy kicsit rendszerbe fogni és a jobb időbeosztással a túlterhelést csökkenteni. Azzal egyetértek, hogy az apparátus tagjainak fizetése nem éppen magas, nem mondóm, hogy nagyon rossz, de lehetne több is. Azért itt a mi pártmunkásaink, - ha ez problémát is okoz, mégis hivatásos forradalmárok és nem vetik fel úgy, hogy ha nagyobb a követelmény, legyen nagyobb a fizetésünk is.

Gábor elvtárs: Azok a megjegyzések, amiket az elvtársak tettek, részben megerősítette, amit leirtunk a jelentésben, részben segítséget adott ahhoz, hogy előbbre tudjunk menni, előbbre tudjuk vinni a munkánkat. Helyes az a gondolat is, hogy a jövőt illetően ilyen felkészültséggel tudjunk ilyen VB ülést megtartani. Ezeket a kérdéseket külön még vitatni, tanulmányozni kell. Mindössze egy-két dologra szeretnék válaszolni, tisáázás végett.

Azt hiszem, arra a kérdésre, hogy jó lenne, ha technikumi végzettsége lenne az elvtársaknak, kialakult vélemény, s erre lehetőség van., a KB határozata nyomán.

Ami a tag- és tagjelöltfelvételi csoport módszereit illeti, ez még nem alakult ki, megvannak az elképzeléseink, de menet közben tanulmányozni fogjuk.

Ami a túlzott követelményt illeti, nem úgy kell felvetni, hogy ezt mi állitjuk fel, hanem a szocializmus alapjainak lerakását, illetve megszilárditását kell biztositanunk, ezt maga az élet, a VII. Kongresszus adja és követeli meg minden területen a színvonal emelését. S most lényedében keressük azokat a helyes stílusbeli és módszerbeli problémákat, amivel színvonalában emelni tudjuk saját és az inüruktor elvtársak munkáját.

Azt meg kell jegyezni, hogy 1956-tóJ. ez az apparátus elég eredményesen vitte a munkát, de ami tapasztalat elég volt, ma már nem elég és ezért kell nekünk előbbre menni. Ennek nagyon sok feltétele van, ami a vita során ki is alakult.

Azt hiszem, arra lehetőség nincs, hogy az instruktoroknak közvetlenül adják be jelentéseiket az alapszervezetek, mert erre határozat van, ugyancsak arra is, hogy jegyzőkönyvet kérjünk-e be, vagy sem. Azzal egyetértek, hogy érdemes lenne vele foglalkozni, hogy ezt a határozatot az é|et nem haladta-e túl, vagy esetleg más módszereket válasszunk.

Ami a brigádmunkát illeti, igaz, igy van,, ahogy Kikillai elvtárs felvetette, ezzel fogja lkozunk mi magunk is, hogy pl. a Telefongyárban fél év alatt kerületi és országos jellegű vizsgálatok egész sora volt. Mi brigádmunkát általában azon kivül, amit a VB jóváhagy és elfogad, mást nem csinálunk. Más kérdés, hogy módszereiben ez a brigádvizsgálat milyen legyen. A brigádok tagjainál azt figyelembe tudjuk venni, hogy ne mindig ugyanazokat