Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-02-17
Stnszámj 00652., Ezek a tisztázatlan kérdések elsősorban az elméleti képzettlenségből adódnak, nem úgy jelentkeznek ezek a néz .tek mint tudatos szembe állás a Párt politikájával, inkább mint egyéni személyes következtetés. III. Az egyes rétegekkel. kapcsolatos problémák. 1,/ A parasztsága A hallgatók általában megértik a munkás - paraszt szövetség szükségességét,. Azzal is egyetértenek, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését meg kell oldani, Látják azt a törvényszerűséget, hogy a népgazdaság nem Írhat sokáig két talajon. Általában egyetértenek az átszervezés módszerével, ütemével, csak egy - egy esetben népül félj hogy a mezőgazdaság átszervezésének üteme gyors /pl. az Állategészségügyi Intéz..t egyes kátétói az állategészségügy romlásának okát abban látják, hogy volt meg az előfeltétele az állata állomány összegyűjtésének; sok esetben nem szakemberek foglalkoztak az állatok ápolásával és úgy látják, hogy ezért még fokozódik a járvány./ Van még néhány olyan nézet is ; mint pl. az Aluminiumgyárban, az Anyagvizsgáló Készülékek Gyárában, hogy 1945-ben nem kellett volna a földet szétosztani, azonnal szövetkezeteket kellett volna létrehozni, akkor most non volna problémánk. Ezeket a nézeteket a propagandisták leszerelték és megmagyarázták, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalatain okulva a parasztságnak ezt a .kívánságát ki kellett elégíteni, márt mint szövetségest meg kellett nyerni. A dolgozókat inkább az a probléma foglalkoztatja, hogy a tömeges átszervezés nem jár-e hosszú ideig tartó áruhiánnyal. Attól félnek, hogy az átszervezés az életszinvonalat negatív módon befolyásolja. Általában panaszkodnak a mezőgazdasági árakra, sok helyen pl. Idegsebészet, BM. Gépkocsijavítónál az a dolgozük véleménye, hogy az államnak erőteljesebben kellene irányítania a szabad riacot, több-árut kellene a piacra dobni, igy elejét lehetne venni a rpokulác lónak., Sok dolgozó jár vidékre, mint patronáló, vagy a rokonokhoz, s igy eléggé ismerik a mezőgazdaság helyzetét. Ennek alapján sok üzemben mint pl, a Telefongyárban, az Alumíniumban, a Posta Járműben stb, hogy a Tsz-ek egy részében gye;.gór a vezetők, gyengék a munkacsapatok, a munkaszervezés nincs jól megoldva. Előfordul olyan, vélemény is, hogy sajnálják a parsa suok? h. A ki;Gépkocsijavitóba.n azt vitatták, hogy a kormány vajon tud.jo.-n, ho ; . .ilyen kevés az állatállomány, mit kivannak tenni ervk érdekében? Foglalkoznak még olyan kérdésekkel is, hogy be kellene vezetni a falusi iskolákban is a politechni-• kai oktatást, hogy képzettebb fiatalok dől.gozzanak a mező gazdaságban. Általános jelenség, hcoy a munkásosztály és a parasztság életszínvonalát összehasonlítják.Az a vélemény, hogy a parasztság életszínvonala magasabb mint a munkásosztályé. Példákat hoznak a sajtóból,, hogy 50 - 60,-Ft-os munkaegységgel milyen jövedelemre tesznek szert és ezzel nem értenek eayet. Ken látják azt, hogy ez nem általános, csak;néhány jól dolgozó Tsz-ben tudnak ilyen magas jövedelmet biztosítani «.
