Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-01-27
Virág elvtárs: Első pillanatban, amikor Schumeth elvtárs jelezte, hogy a Pártnak az az elgondolása, hogy én magam is részt vehetek a Végrehajtó Bizottság munkájában, ez nagyon meglepett. Olyan gondolatok foglalkoztattak, hogy fogom tudni megállni a helyemet, milyen lesz a viszonyom a pártcsoportban, az alapszervben, azután olyan pártmunkásoknak, akik az értelmiség között dolgoznak, nagyon nagy lehetőségük van az elméleti fertözöttségre. Rájöttem,hogy inkább mint politikai vonalon dolgozó pártmunkás állom meg a helyemet, mint elvi-ideológiai vonalon dolgozó pártmunkás. Ez felvetette a további képzettségemet, hogy hogyan induljak el. Erre leginkább akkor döbbentem rá, amikor kimentem az Aluminiumgyái'ba a VB ülés előtti tanulmányozásra. Végigmentem az üzemen egy elvtárssal, aki saját magáénak érzett mindent és akkor jöttem rá, hogy ménnyi mindent kellene nekem tanulni. Itt egy kis bizonytalanság állt bennem elő, hogy nekem mit kellett tanulni és biztos, ott az üzemben is mennyi mindent kellett azoknak tanulni, akik ott dolgoznak. Egy ilyen kisebbségi érzésem adódott. Rájöttem, hogy mennyi politikai gazdaságtant kellene tanulnom, ezt különösen fokozta, hogy amikor odaadott Gábor elvtárs egy-két gazdasági jelentést és láttam, hogy mennyi mindent is kell tanulmányozni még. Amikor mi felkészülünk egy-egy napirendre és ha nem szerepelünk kellően, lehet, hogy ilyen dolgokból is adódhat. Persze, ezt a helyzetet meg kell oldani. Rájöttem arra, hogy ideológiai és elvi vonatkozásban elég sokat kellene még foglalkoznom és ez válasz arra, amit Schumeth elvtárs felvetett, hogy ezen a téren megfelelő különbségek vannak. Arról, hogy a kerületi VB tekintélye és helye milyen a kerületben erre, azt hiszem, teljes mértékben pozitivan felelhetek, ahol dolgozom, a pedagógusok között, azon a területen. Amikor az ellenforradalom után szerveződött a Párt, állandóan, szinte állandóan ott voltunk és az elvtársak minket, pedagógusokat is megismertek és rájöttek, hogy a pedagógusok között is nagyon sok becsületes, szorgalmas ember van és feloldódott a bizalmatlanság, ami az ellenforradalom előtt bizonyos mértékig megvolt. A PB-nak, a kerületi Pái'tértekezlet határozata a kerület köznevelésével talán 20 sorban foglalkozik, de azt nagyon mélyen lehetett kielemezni, úgy, hogy itt alakult egy köznevelési bizottság, amely akkor is eredmény, ha halán nem tudta úgy vinni a dolgot, ahogy kellett volna. Ezt úgy próbáltuk megoldani, hogy a kerületi köznevelési felelős® Tóth elvtárs, az apparátus tagja, Mezei elvtárs és én rendszeresítettük, hogy hetenként, kéthetenként rendszeresen összeülünk. Eleinte ez nagyon nehezen ment, megmondom őszintén. Először elégnek tartottam, hogy itt az osztályvezető elvtársakkal az ügyet megbeszéltem de most azt hiszem, az ellenkező oldalon vagyok, hogy Gábor elvtárs, vagy Kiss elvtársnő tud most kevesebbet a dolgokról, mert inkább Tóth elvtárssal beszélem meg. Én itt állandóan hallom, hogy a feladatokat mozgalmi utón, Mozgalmi módszerekkel. Ezt mi is megpróbáltuk a pedagógusok felé alkalmazni. Azután rájöttünk arra, hogy ezeket kell elsősorban megoldani, nem a felsőbb szerveinktől kapott feladatokat, ahogy előbb azt vittük. Ebben nagy segítséget kaptunk, hogy ilyen társadalmi munkabizottságokat szerveztünk, akiknek szivügye volt ez és azoknak a határozatoknak a nyomán, amely a PB és a VB előtt születtek, nagyszerűen érvényt tudtak szerezni és ez nagymértékben emeli a PB tekintélyét, szerepét a pedagógusok előtt, mert látják, hogy minden innen indul ki és be is kell számolni róla.
