Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-09-30
I J- 14 -0 0 6 0 5 Mégis elmondanák néhány észrevételt, amelyre feltétlenül fel kell figyelni, ha előbbre akarnak jutni. Komoly problémának tartom a gépek és berendezések fokozottabb kihasználását. Kihasználási fokukat véleményem szerint még lehet emelni. Egy biztos, sok olyan gép is áll, amelyet más célokra tartalékolnak, s közben ezek már el is avultak. Mi ezt annak idején fel is vetettük az illetékes iparigazgatóságok felé is, de gondolkozni kell, hogy mi legyen-e ezeknek a gépeknek a sorsa. A másik a program szerinti termelés. Jelenleg az a helyzet, hogy van már ilyen, de egy sor1 helyen még nincs. Ezt a létszám kérdése miatt vetem fel. Ha mi a termelékenységet be akarjuk tartani, akkor a létszámgazdálkodás szempontjából is meg kell javítani. Az biztos, hogy belső munkanélküliség még van, ezen változtatni kell véleményem szerint. A harmadik ilyen dolog a munkaerő hullámzásának megszüntetése. Ez politikailag is káros, bár jó munkásgarnitúra van ott a gyárban, de elmondták a dolgozók, hogy rövid idő alatt ezek a vándorok milyen károkat tudnak előidézni politikailag. Tenni kell olyan intézkedéseket, hogy a nevelés kérdésében hathatósabb eredményt érjenek el, mert van olyan ember is, akivel nem foglalkoznak annyit. .Tetszik nekem itt a gyárban, hogy helyesen csoportosítják az idősebb és a fiatal szakmunkások összhangját, azonban a szerszámosoknál azt láttam, hogy ez a csoportosítás nem kielégítő. Ide feltétlenül kellene még fiatalokat bevinni és azokat nevelni erre a munkára. Szeretnék még külön szólni a munkaidő jobb kihasználását illetően. Hogy mennyi ez a 7,56 a valóságban, erre Szölgyéni elvtárs nem válaszolt. Véleményem szerint itt még lehetne intézkedéseket tenni. Ebbe be lehetne vonni az üzemi tanács tagjait is. Végigmenve az üzemen, megjelölnék, hogy hol állnak, ez is komoly segítséget jelentene a politikai munka kialakításában. A jelentést illetően: én ezt jónak tartom, akkor is, ha nem is tért ki mindenre. Ami a jelentés hiányossága - itt említették is az elvtársak, - hogy nem utalnak arra, hogy az elért eredményeket milyen módszerekkel, milyen agitációs munkával érték el. S nem is lehet látni ezen belül a szakszervezet és a KISZ szerepét sem kielégítően, pedig látni, hogy ezekre támaszkodva hajtották végre a feladatokat. A hegesztőknél és a csiszolóknál végrehajtott normakiegészitést nekünk kerületi szempontból is tanulmányozni kell, mert több üzemünkben is hajtanak végre .ilyen norma kiigazítást. A szocialista brigádokat sokkal alaposabban és jobban be lehetne vonni ennek a munkának a segítésébe. Az üzemi munkaközösségek munkáját illetően: jelentős előrehaladások vannak. Problémaként látom a munkájukban, amit nem fogtak meg a helyi pártszervezetek eléggé, az egyik az uj technológiai eljárások fokozottabb bevezetésének segitése, a másik az üzemszervezési kérdések megoldása, mint pl. felmérni, hogy nem tulzott-e a kisegitő munkaerők száma. Ami a gazdaságosságot illeti, itt a török-kávé főzőre utalnék, amit Szölgyéni elvtárs említett. Mi örülünk, hogy gazdaságosságra törekszik az üzem, de .itt a dolgozók szükségleteinek a kielégítésére kell törekedni, ezért ezen a szemléleten feltétlenül változtatni kell,hogy csak azt gyártsuk, ami az adott esetben feltétlenül kifizetődő. Összegezve: Véleményem szerint az Aluminiumgyár példáját hasznosítani tudjuk az e^ész kerület üzemeire, s jó lenne, ha Kikillai elvtárs elmondaná a többi üzemi titkárnak is ezt a jelentést, és helyes lenne a továbbiakban tapasztalatcserére idehozni elvtársakat, hogy ezeket a jó kezdeményezéseket máshol is alkalmazzák.
