Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-09-02
A lakosság bizalma mindenkor fokmérője a munka minőségének. 1959- évben dolgozók - többnyire gyárimunkások - 55 esetben levélben fordultak a rendőrséghez, amelyben a közrend érdekében szükségesnek mutatkozó különböző intézkedésekre hivták fel őket. Ez'- a fokozódó bizalmat bizonyltja, mert az előző években ilyen javaslatok a dolgozók köréből a kerületi Kapitánysághoz nem érkeztek. A rendőri intézkedés kulturáltságát le lehet mérni a kultúrálatlan magatartás miatt kiszabott fegyelmi büntetések számán is. 1959« évben mindössze három esetben kellett a kerületi rendőrkapitány elvtársnak fegyelmi büntetést kiszabni, durva magatartás miatt. Tudott dolog, hogy az ellenforradalom a politikai és gazdasági károkon túlmenően rombolta az állampolgári fegyelmet, lazította a szocialista jogtudatot és a szocialista erkölcsöt. Ezért az utcai őrszemélyzet kénytelen volt keményebben fellépni a közrendet veszélyeztető magatartásokkal szemben. Mindezek visszahatása és káros következményeként az őrszemélyzet viselkedésének kulturáltsága romlott az udvariasságot a .gorombaság váltotta fel, ugrásszerűin növekedett a hatósági közegek elleni erőszak büntette miatt inditott eljárások száma, amelyekre igen sok esetben a rendőr durva, goromba, sokszor tettlegességig menő törvénysértő magatartása adott okot. A rendőrhatósági közegek ellen elkövetett erőszak büntette miatt inditott eljárások számának fokozatos csökkenése /érőszak 1957-ben 25, 1958- ban 19, 1959-ben 11 és 1960-ban eddig egy sem/ alaposan enged arra következtetni, hogy az utcai őrszemélyzet magatartása mind kulturáltabbá vált. Mindezekből az adatokból megállapítható, hogy a rendőrség mindennapos érintkezése a lakossággal fokozatosan kulturáltabb és alkalmas a bizalom mind nagyobb és nagyobb méretekben történő elnyerésére. A közrendvédelmi megbízottak a tömegkapcsolatok szélesítésének különböző formáit jól és eredményesen gyakorolják. 1959* évben 225 esetben tartottak különböző témakörökből, különösen a társadalmi tulajdon, a közlekedés problémáiról kisgyüléseket és vettek részt tanácstagi beszámolókon. Ez különösen hasznos, mert a dolgozók több olyan problémát vetnek fel, amelyeknek helyes megoldása mélyiti a tömegkapcsolatokat. 1960. I.n.évében pedig 10 üzemben, 25 lakóterületen és 5 munkásszálláson volt előadás, illetve kisgyülés. „1959* augusztusában bevezették a Kmb. fogadóórákat.Már most érezhető, hogy ezek nagyon jó hatással vannak a rendőrség és a lakosság közötti jó kapcsolat kimélyitéséré. Fogyatékosságként jelentkezik még az, hogy elenyésző a középüekü bejelentések, vagy társadalmi problémák felvetése, hanem inkább magántermészetű panaszaikkal és problémáikkal fordulnak a rendőrhöz. Ez azonban bár levon az értékből, de mégis komoly emelője a tömegkapcsolatok alakulásának, mert mint azt a VII. Pártkongresszus tanácskozása is megállapította, a dolgozókat a konkrét ügyeik megoldása sokszor közvetlenebbül érinti, mint a nagy politikai kérdések. Nagyon jók azok a kezdeményezések, amelyeket egyes közrendvédelmi megbízottak alkalmaznak a lakótársak között felmerült viták és veszekedések megoldására. A lakóbizottsággal lakógyűlést hivatnak össze és ott a házközösségen belül, de az ő jelenlétében és tanácsai alapján igyekeznek megoldani a vitákat. Ez a megoldás a szocialista igazgatási rendszer csirája, mert adminisztratív intézkedések helyett a lakosság öntevékenységével egyenlíti ki a felmerülő viszályokat.
