Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-09-02
0 0 5 5 2 Ez egyrészt helytelen, mert különválasztja a tömegkapcsolatot a szakmai munkától, másrészt helytelenül, tehernek tartja a tömegkapcsolatot, harmadrészt azért, mert nem látják egyesek, hogy a tömegkapcsolat szélesítése az nem nehezíti a szakmai munka vitelét, hanem elősegíti és megkönnyíti. Másik ilyen nézet, amelyik úgy látja a tömegkapcsolatot, hogy ez szakmai és bűnügyi kapcsolatokon keresztül jut kifejezésre és érvényre. A társadalmi kapcsolatra ez már inkább általános, ennek nagyobb tere van az ilyen nézetnek, a társadalmi kapcsolatnak a kiépítésére nem fektet súlyt. Ez még nagyobb probléma mint az előző, hogy olyan társadalmi gyűrűvel alakítsunk ki kapcsolatot, amellyel nincs most semmiféle bűnügyi kapcsolat, de segíthetnek a bűnügyek felderítésében, stb. S ezt a kapcsolatot nem lehet leszűkíteni az igazgatókra, a vezetőkre, mert a dolgozók tudják, hogy ki a gyanúsított. Ha a dolgozók, vagy a lakosság bizalmát megnyerem, hamarabb tudom, hogy kik jöhetnek gyanúsításba. Ezért társadalmi kapcsolat épitése, hogy az igazság- és bűnügyi szervek dolgozói, ahol laknak, részt vegyenek a területi pártcsoportok munkájában, ott kiépítsék a kapcsolatot a lakossággal, a lakóházakkal, az üzemek dolgozóival. Persze, nem olyan társadalmi kapcsolatra gondolok, hogy olyan kapcsolatot alakítsanak ki, amit a bűnügyi szervek az eszpreszszókban és a vendéglőkben végeznek. A beszélgetés során nem.kifogásolták az elvtársak ezt a megállapítást, amely azt jelenti, hogy van ilyen jelenség. A harmadik a reprezentatív és az apróbb ügyek. Igaz, nagyon fontos a nagy ügyek felderítése népgazdasági szempontból,mert sok millió Ft-ról lehet szó, de a tömegkapcsolat szempontjából rendkívül fontos, hogy ezeket.az apróbb ügyeket is lelkiismeretesen intézzék el. Gönczi elvtárs azt mondta, hogy emberi dolog, hogy a nagy ügyeket végzik, mi a munkásleveleket is nagy gondossággal intézzük és ebből adódik, hogy ennek a PB-nak tekintélye van és bizalommal fordulnak hozzánk. Abban mi is hibásak vagyunk, hogy a jogpropagandát leszűkítjük a társadalmi tulajdonra. Ez nem helyes. Sokoldalúan, színesen kell az emberek felé ezzel foglalkozni és rájöttem, hogy sokkal jobban érdekli az embereket, mint bármi más, mert ritkán hallanak róla és ez egy elgárt terület. Nem szeretik az emberek, ha csak paragrafusokat ismertetnek velük, tényeket, unalmasan, így érdektelen a részükre. Ezért nem mindegy, hogy kik tar’tják ezeket az előadásokat, s nem minden körzeti megbízott tud ilyen előadást tartani, nem is azért, mert, nem akarja, de nincs előadókészsége, szervezési képessége, tehát azokat kell kiküldeni, akik arra képesek és megfelelőek. Mi nem vesszük át a jogpropagandát, ennél a következőt kell csinálni. Az ügyészség, a rendőrség közösen mérje fel fertőzöttség és fontossági szempontból az üzemeket, a területet, hogy hol kellene jogpropagandát folytatni. Az Ágit.prop. osztályunk kézbe veszi ezt és meg fogják csinálni, hogy minden hónapban tartunk pártnapot, 5-10 üzemet kijelölünk, hogy a pártnap helyett a bűnügyi problémákról tartunk előadást és az előadókat mindig ide beadják nekünk, igy biztosítva lesz, hogy egy évben egy sor le fog menni és ezt a titkárok megfelelően elő fogják készíteni. Ezt az ágit.prop. osztályra imrsxxák bízzuk, hogy a bűnügyi szervekkel közösen oldják meg. 10
