Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1960-06-10

- 3 -Marxizyus-leninizmus I. , II. évfolyam; ' Erre az oktatasí" ’Törmar á bevontunk 1'. 206 főt. Az alapszervezeteknél folyó szemináriumok annak ellenére, hogy az elért eredmények még nem kielégitőek, eredményesebbek voltak az elő­ző évektől. Sok olyan elvi kérdést sikerült tisztázni, amely évek óta probléma volt a pártoktatásban. Pl. az ellenforradalom kirobban, fásának okai, a párt vezető szerepe, az osztályharc éleződésével, illetve csökkenésével kapcsolatban felmerült kérdésük, stb. A tanfolyamok színvonalát negatívan befolyásolta az a tény, hogy a propagandisták egy része nem vett részt rendszeresen a kerületi előkészítő konferenciákon. Az előkészítők jelentős részét meg kel­lett ismételni. Ez a propagandisták és az ágit.prop.osztály idejét is nagyon igénybe vette. Probléma volt még, hogy ezekre a tanfolya­mokra bevont hallgatók egyrésze nagyon alacsony elméleti képzettség­gel rendelkezett, másrészt sok jólképzett elvtárs:alacsonyabb fokú oktatásra jelentkezett és nem tanult rendszeresen. Oktatási rendszerűi?1: hiányosságából adódóan az itt tanuló elvtársak egy jelentős részének túl magas követelmény a Marxizmus-leninizmus I., II. évfolyam anyagának elsajátítása. Sok olyan kérdést kell meg­tárgyalni, mint a termelő erők, termelési viszonyok összhangjának törvénye, állam és forradalom, stb. amely magasabb marxista művelt­séget igényelne, mint amilyennel ezek a hallgatók rendelkeznek. áEzért a propagandistáknak nehéz feladatuk van, amig az alapfogal­makat megismertetik és kiküszöbölik a hallgatóknál megmutatkozó színvonalbeli különbséget. Ezen a téren mutatkozott előbbrehaladás ebben az évben. Elméleti tanácsadót szerveztek több üzemben - Tele­fongyár, Danuvia, Alumínium, stb. - amely módszer bevált. Általában a legnehezebben megértett kérdések voltak: a termelő erők, termelési viszonyok összhangjának törvénye, az osztályok és osztály­harc, különösen a nemzetközi osztályharc és nálunk jelenleg folyó: osztályharc összefüggése. Általában téves nézetek voltak, hogy pl. nem látták a békés egymás mellett élés nem jelent ideológiai együtt-­­működést, vagy a parasztság rébegeződésé.t nem értették meg. Általá­nos probléma még mindig, hogy az ideológiai harcot sok elvtárs nem tekinti osztályharcnak. Voltak elszigetelten olyan jelenségek is; amelyek pártunk jelenlegi politikáját liberálisnak értékelte, pl. Kefe-Seprő, Főv. Autóbuszüzem. Sok helytelen nézet merült fel a há­ború és béke kérdésének megvitatásánál és a szocializmus felépítés sének elvi kérdéseinél is. Több olyan, nézet volt, hogy a háborúk elkerülhetetlenek amíg kapitalizmus van^ másrészt volt olyan nézet is, hogy ma már lehetetlen háborút kirobbantani. Lényegében a kérdést úgy tisztáztuk, hogy amig a kapitalizmus létezik, a háború gazdasági és ideológiai alapja megvan, tehát ébernek kell lenni,'azonban ma már a szocialista;.tábor olyan erős, hogy meg tudja akadályozni a háború kirobbantását, Vem. eléggé tisztázottak a szocializmus felépí­tésével kapcsolatos problémák. A kérdést úgy tisztáztuk, hogy a szo­cializmus alapjainak lerakását jelenti a termelő eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a szocializmus felépítése azonban már feltételezi a felépítmény szocialistává tételét is. A következő évben vissza kell térni az osztályok és osztályharc, va­lamint a szocializmus építésével kapcsolatos elvi kérdésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents