Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-06-10
- 9 -0 0 399 <"X Részben ismerik kint a népi ellenőrzést az üzemekben, részben ez állandó folyamat, munkájuk közben ismerik meg. Néha egy kicsit ilyen panaszfelvételi szervnek tekintik, pedig a mi feladatunk a népgazdaság átfogó, nagy kérdéseinek a vizsgálata. Azzal egyetértek, hogy a népi ellenőrzésről tájékoztatni kell a dolgozókat. A területei a Vizsgálatot összekapcsoljuk ezzel is, hogy a népi ellenőrzés munkájáról tájékoztassuk a dolgozókat. A bizottság összetételét illetően: nekem most olyan szakemberek kellenek, akik egy vizsgálati anyagot véleményezni is tudnak, át tudják tekinteni az adott területet. A másik, hogy kevés a munkás köztük, de ezek az emberek is becsületes kommunista elvtársak. Mi meghívjuk tárgyalni az illető üzemek vezetőit, főmérnökeit, főkönyvelőit és oda olyan emberek kellenek, akiket nem lehet félrevezetni és át tudja tekinteni a vizsgálandó területet. Egyébként helyes, hogy a népi ellenőrzésbe fizikai munkásokat kell bevonni és tettünk is javaslatot erre az illetékes pártszei'vezetek felé. Virág elvtárs: A népi ellenőrzési bizottságnak feltétlenül nagyon fontos feladata, hogy a kér. PB munkáját úgy segitse, hogy a gazdasági életben folyó ellenőrzései során a politikai keresztmetszetet is felderítse, ebhez pedig olyan emberek kellenek, akik talán a szakmai téren nem olyan képzettek, de a munkásosztályhoz való hűségük, tartozásuk feltétlenül biztos. Véleményem szerint minden üzem tud kijelölni embereket, akik megfelelőek. Fülöp elvtárs: Úgy látom, Gönczi elvtárs jószándékkal tette fel ezt a kérdést és nem vonható le olyan következtetés, hogy ő csak a szakembereket tartja erre alkalmasnak, hanem, hogy a fikikai dolgozók hatását egyeztessük össze a szakmailag hozzáértéssel. Gábor elvtárs: Nekem is az a véleményem, hogy a népi ellenőrzés szerve, mint olyan, tényleg bevált. Ami problémát látunk, mi ievonjuk belőle a tanulságot. Az azonban nem állt, hogy 1958. óta nem tárgyaltuk a népi ellenőrzés munkáját. Egyrészt kellett a kiválasztás munkájánál, másrészt mert szükségesnek láttuk a bizottság vezetésének megerősítését, akkor is tárgyaltuk, ezen kívül Grubics elvtárs három Ízben hozott tájékoztató jelentést a népi ellenőrzési bizottság munkájáról. Úgy láttuk, nincs különösebb probléma, ezért nem tárgyaltuk ezt külön napirendként. Nem mondom, hogy nem lehetett volna jobban és több segítséget adni, de az nem áll fenn, hogy nem foglalkoztunk velük súlyúknak és jelentőségüknek megfelelően. A fizikai dolgozók bevonása: ez elsősorban szemlélet kérdése. Nem arról van szó, hogy mi Gönczi elvtárs hozzáállását vitassuk itt, de a szemléletében v fennáll nála, hogy azt mondja: nem tudom elvégezni a munkámat, mert megfelelő szakembex’ek hiányoznak. A Pol.Biz. határozata egyértelműen kimondja, hogy kevés a fizikai dolgozó, be kell állítani többet, akik mellé be kell vonni becsületes szakembereket, s erre nekünk minden lehetőségünk meg is van. Véleményem szerint addig ne is döntsünk a személyi kérdésekben, hanem a következő VB-re hozzanak javaslatot és akkor1 tárgyalja meg a VB. A másik ilyen dolog, amiről nem esik szó és ami gyengéje a jelentésnek, hogy nem beszél arról, hogy a bejelentésüket nem-e vonják felelősségre hátulról, nem tapasztalható-e üldözés a bejelentésért. Hogy van-e ilyesmi. Vagy, hogy a népi ellenőrzési bizottság politikailag eléggé tájékoztatva van-e, kielégitő-e a politikai tájékozottsága? I
