Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-06-10
0 0 388 II. napirend: Gönczi elvtárs: Kiegészítés: Néhány személyi dolgot szeretnék felvetni. Ezt a bizottságot egy kicsit úgy hozták össze, hogy kell egy bizottság és ahogy sikerül. így a bizottság égyrésze nem felel meg a követelményelmek. Pl. Az elnökhelyettes, függetlenül beállítottságától, nem dolgozik a kerületben és nem is dolgozik semmit. Nagy Endre bár jó lenne szakcsoport megbízottnak, de egyszerűen elfelejti pl. hogy összehív embereket, akik egy-két órát is várnak rá, amikor felhívják akkor jön rá, hogy erről meg is feledkezett. Csonka Lajos, aki jogász, éppen ezen a téren nem tudunk rá számítani, a statisztikus az jó, megjelenik az üléseken, leadja az anyagot, de nem szól semmihez, semmiről nincs véleménye. Aki jó, az a m Magyarosi elvtársnő. Azzal egyetértek, amit Schumeth elvtárs mondott, hogy ne cserélgessük az embereket. A Budapesti Népi Ellenőrzéssel beszéltem, hogy mit lehetne csinálni, hogy a bizottság összetételét javítani tudjuk, azt mondták, hogy két fővel kibővíthetjük a bizottságot, s mivel az egyik tagunk kérte a felmentését, mert más kerületbe ment lakni, így 5 fővel tudjuk erősíteni. S gondolom, ezzel lényegesen meg fog javulni a Bizottság muriája. Javasolnám Kéri elvtársat a 12-es AKÖV-tő| és Szabó elvtársat a Híradástechnikai Gépgyárból a Bizottságba. Bárd elvtárs: Itt bővítésről van szó. Azt látjuk, hogy kevés a fizikai munkás, s véleményem szerint fizikai, műszaki emberekkel kellene kiegészíteni, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Ami az elnökhelyettest, Rónát illeti, tényleg egy polgári beállítottságú ember. Gönczi elvtárs: Ezek a bizottsági tagok egyben egy adott szakcsoportnak a vezetői is, tehát azzal a magasabb felkészültséggel rendelkeznie kell, hogy a beküldött jelentéseket ellenőrizni, elbírálni tudja. Fülöp elvtárs: Az anyag jónak mondható. A bírálat főleg a Pártbizottságot érinti és egyes nagyvállalatok titkárait. Vissza kell gondolni arra, hogy a KB-nak határozata volt 1957-hen és 59-ben amely kimondja,hogy minden 6 hónapban köteles beszámoltatni a NEB-et a PB a munkájáról. A jelentés viszont azt mondja, hogy másfél év óta nem volt beszámoltatva. Másrészt azt is fel kellene vetni,hogy milyen téren adnak segítséget és mennyire segítik a NEB-et. Én sokallom a vizsgált egységes számát, mert véleményem szerint ez nem lehetett alapos, pedig a pártszervezetek, a PB részére nagy segítséget tudna adni a SEB az alapos vizsgálattal amelyet egy-egy nagyüzemben végez. Itt van pl. aiyareség forrása, létrehozása, amely nincs megvizsgálva alaposan. A másik tényező: a lakosság bizalma kifejezésre jut a NEB iránt, a beérkezett jelentések száma azt mutatja, hogy bízik benne és várja a segítségét. Véleményem szerint össze kell ülni a PVB-nek és a Tanács VB-nak, hogy a jövőben jobban törődjenek a NEB munkájával és a BEB is jobban igényelje a Párt - és a Tanács VB segítségét. Ugyanakkor látni, hogy az elvtársak szívügyüknek tekintik a NEB munkáját. Talán ki lehetne javítani az anyagban azt, hogy "úgy kívánjuk megoldani" helyett, hogy "úgy oldjuk meg". Bárd elvbárs: Az örvendetes, hogy nemcsak magánpanaszok, hanem közérdekű bejelentések is voltak. Azt is felvetik, hogy egyes vizsgálatok nem sikerültek. Szeretném tudni, hogy miért? Az utóvizsgálatoknál is jó lenne tudni, miből adódik ez a 10 milliós készlet? Vagy a ráfordítás az építőipaiéban, vagy hol történt?
