Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-11-20
Vita; Fábik elvtárs: A jelentés foglalkozik a kunmadaras! termelőszövetkezetek nehézségeivel. Tekintve, hogy hozzánk tartozik ez a terület, szeretnék egy-két megjegyzést tenni. A jelentés fedi az ottani helyzetet éspedig, hogy nem tudják fizetni a jelenlegi kis összeget sem a tagoknak. A jelentés is megemlíti,hogy el kellene járni, hogy hosszabb lejáratú kölcsönt tudjon felvenni a tsz. hogy előleget tudna fizetni a tagoknak. Ezt a helyzetet az ellenség is kihasználja. A másik általános jelenség, hogy elmennek ipari üzemekbe dolgozni, ahelyett, hogy a tsz-ben felvennék a munkát, vagy ha fel is veszik, a legidősebbek veszik fel csak, a fiatalok nem. Jó lenne, ha el tudnánk érni, hogy a fiatalok is ott dolgozzanak, ehhez kell a segitség. Meg kellene valahogy beszélni az ottani üzemek dolgozóival, hogy hogyan kezeljék ezt a kérdést, mert nem volna helyes, ha egyszerre minden tsz-be való dolgozót elküldenének. Szkokén elvtárs: Nem nagy hozzáértéssel kezeljük ezt a kérdést, az biztos, de akik lejárnak tőlünk, azok örömmel végzik ezt a munkát és látják, hogy ténylegesen szükség van erre. Azt hiszem ebben nagyrésze van annak, hogy az ottani pártszervezetek is helyesen foglalkoznak vele, mert a vidékiek is szívesen fogadják a pestieket. Ma már nem fordul elő, hogy ha lemennek segíteni vasárnap, akkor a parasztembereke elmennek a templomba, mi pedig, mint a nyáron, hordtuk a kévét. Ma már nem igy van. A vidéki tapasztalatok közül: rendkívül hiányzik vidéken a kollektív szellem, az összefogás. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs, de nagyon ritka. Nem egy esetben a tsz. elnökök örülnek is a másik tsz. kárának. A szövetkeztekben azt a gondolatot kellene ápolni, hogy tényleg fogjanak össze és kollektíván végezzék a munkájukat. A másik azt amit felvetnék, hogy soha nem szabad semmiféle Ígérgetéseket tenni, amikor lenn vagyunk. Feltétlenül az igaz szó kell nekik, nem az Ígérgetés. Úgy tapasztaltuk, hogy mindig azok nevét hangoztatták lenn vidéken, akik az igazat mondták nekik, ezeket az elvtársakat reklamálják, hogy menjenek le hozzájuk. Szeretném még megemlíteni, hogy ha lehetséges, minél több embert felhívni Budapestre, ismerkedésre, beszélgetésre, tapasztalatcserére. Ciák elvtárs: Úgy gondolom, hogy nekünk - mivel ide sok íaluból járnak be dolgozni, - feltétlenül kell ezekkel a kétlaki munkásokkal is foglalkozni. Főleg azokkal, akiknek földje van falun, ugyanakkor a városban dolgoznak üzemekben. Ezekkel beszélgetni kellene, hogy vagy adják le a földjüket a szövetkezeteknek, vagy pedig a családtagjai lépjenek be, ha már őmaga nem akar belépni a szövetkezetbe. Itt kellene a VB-nek az ágit.prop. osztály segítségével tényleg olyan segítséget adni, hogy ezekkel a dolgozókkal mi beszélgetnénk, a munkásokon keresztül. A másik, hogy azok az elvtársak, akik lejárnak az üzemekbe az uj rendeletet tanulmányozva milyen áegitséget tudnak adni ennek magyarázásában, a parasztokkal való ismertetésében.
