Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-06-19
A fejlődő bel és külkereskedelmi igények újabb , ^tökélete sebb gyártmányok előállítását teszik szükségessé, ,Az igy szükségessé váló átállások ^viszont jóállapotban levő kor szerű termelőeszközöket 'igényéinek.' •••• • ■ összefoglalva elmondh tjük, hogy a vegyipari vállalatok ,gé z pei kb, 7o6-b an , a v / ipar i vállala tok gépéi kb. 55-6of>-ban, a könnyűipari vállalato k g épei kb c Í Q'ü-ban te ki nthetok kor szerűnek. /Ha az az elv elfogadható, " hogy lo-15 év után el avul tt'á ” válik a gépparké/ ■' A kerületi üzemeinkben 8-lo évvel ezelőtt a termelőeszközök nagy tömege volt korszerűtlen. Ma már csak egy-két üzem van olyan, mint pl. a Kalapgyár, és a Reszelőgyár, amelyeknél lényegesebb fejlődésről nem beszélhetünk. 2./ Ezután szükséges megvizsgálni a géppark korszerűsítésére for dított beruházási és felújítási kereteket, hogy e két ténye ző milyen eredménnyel javította a géppark hatásfokát. Helyes, ha a beruházási és felújítási,keretek felhasználását két sza kaszra bontjuk, 195 o -1956 és 1957-1958 között. 1950-1956 között: _ _________ 1957-1958■ között ; _____________ Beruházás: 82, 919sOOO.\-Et ... Beruházás-: §0,881,000. -Bt. Felujitás: ___ 50, 599.5 oo.-11 ' ' g ’ Fclúj i tas 38-,472,099.-” Összesen: 133,518. 5oo . -Ft . Összesen:' ’ 119,353. ooó. -Ft . A két időszakban felhasznált beruházási, illetve felújítási keretek összege azt mutat, ja, ' hogy az 1956 utáni helyes ipar politika következtében, lényegében két év alatt háromszoros Ütemű korszerűsítéet hajtottunk végre,. Annak dacára, hogy mindkét időszakban nagy összeget fordí tottunk beruházásra, illetve felújításra, /mindkettő a gép parkra értendő/ ez elsősorban a termelés volumenét emelte, de kismértékben hozzá rult a korszerűsítéshez is. Ez külö nösen áll az első szakaszra. Bizonyitásképen elmondhatjuk, hogy a Telefongyár több mint tizenkétmillió forintos beruhá zást kapott gépek beszerzésére, illetve a meglévők korszerü sitésére, de ez a jelentős összeg sem hozott komoly javulást, mert az uj gépek beszerzését a termelés volumenének emelke dése tette szükségessé, és az uj gépek mellett a régi ela vult gépeket is működtetni kellett. Egyébként ez a tendencia uralkodik majdnem minden vállalatnál. Jellemző erre a Zuglói Gépgyár, amelyik többmillió forintos épületi beruházást ka pott, de a gépparkja csak néhány uj géppel bővült, Nem összehasonlításként, csak tájékoztatás céljából megemlít jük, hogy a Szovjetunióban hót év alatt a gépipar teljes gép kapacitását kicserélik, illetve felújítják, Csehszlovákiában, a Német Demokratikus köztársaságban kb. lo-12 évenként, a Német Szövetségi Közt aságban 195o és 1955 .között teljesen kicserélték,’ illetve felújították a gépparkot. Általában a szocialista országokban, elsősorban az iparilag fejlett or szágokban lo-15 évenként tervezik kicserélni, felujitani az elavult gépparkot. A Központi Bizottság március 6.-i határozatából adódik, hogy nekünk is arra kell törekednünk, - mivel üzemeink zöme híra dástechnikai és műszeripari vállalat - hogy a gépparkunk kor szerűsítésének időszaka megeggyezzen az iparilag fejlettebb szoci 1 i-t o* ’ r rágok terveivel, In
