Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-05-09
Megállapítottuk, hogy a politikai kérdésekben, politikai viták ban kb, a párttagság $0-55 %-a az, aki önállóan kezdeményez po litikai vitákat és hirdeti a párt álláspontját. Kb . 50 %-a a párttagságnak nem kezdeményez ilyen politikai vitákat, de ha a beszélgetés során, vagy egvéb módon ilyen vitákra sor kerül, be csületesen kiáll á párt pox-utikája mellett és annak szellemében vitatkozik. Kb 15-20 £-a a párttagoknak passzívan viselkedik /legtöbb esetben politikai képretlenséfe következtében/, a vi tákban nem vesz részt, illetve "elengedi a füle mellett" az el lenséges vagy politikai megneraértésből faliadé megjegyzéseket. A gazdasági vezetők túlnyomó része csak abban az esetben foglal kozik agitációs, politikai munkával, ha az valamilyen konkrét termelési feladattal függ össze. Előfordul, amikor a gazdasági feladatok érdekében a politikai hangulat, a politikai tartalom rovására tevékenykednek. Pl. a Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat nál, ahol ragaszkodtak a deklasszált elem vezető állásban való megtartásához. A tömegszervezetek általában nem vesznek részt, vagy csak igen kevéssé a politikai kérdések magyarázásában. Ennek oka sok eset ben az, hogy a pártszervez .k nem bízzák meg rendszeresen poli tikai feladatok megoldásával. TI. az Aluminifilmgyárban a nőtanács az április 4-i felszabadulási ünnepséggel kapcsolatban a párt szervezet részéről csak annyit kapott, hogy üzemi ünnepség nem lesz, hanem a kerületi pártbizottság rendezvényére aki akar, jöjjön el. Hasonló a holyzet az aluminiumgyári KISZ szervezetnél is. A tömegszervezotekben egyedül a szakszervezetben vannak kommu nista frakciók, de ezeknek a frakcióknak működése nem tervszerű, irányításuk nem rendszeres. Előfordul pl. a Vegyicikkeket Kisze relő Vállalatnál, hogy a kommunista frakció elnézte, hogy a szakszervezoti bizottság elnöke 1 év alatt ogyszer hívjon össze ÜB- ülést. Legtöbb helyen a kommunista frakció munkáját a pártszer vezet nem ellenőrzi és nem ■ izza meg őket feladatokkal. Tapasztaltunk olyan jelenséget, pl, a Danuviában, hogy a szak szervezet elnöke a Vasas Szakszervezetben olyan instrukciót ka pott, hogy a kommunista frakciót nőm szükséges csak a legritkább esetben összehívni. Ennek nyomán 1958-ban háromszor, 1959-ben még egyszer sem ült össze a kommunista frakció. TErmészetcs, hogy ilyen körülményok mellett nem is kaptak felada tokat. De hasonló jelenség tapasztalható a többi üzemekben is. A tömegpolitikai munka módszerei közül legjobban bevált módszer a rendezvények szervezése. Ezen a téren komoly eredményeket ér tünk el, A tapasztalat szerint a pártnapok iránt fokozódik az érdeklődés, általában az üzemek dolgozóinak 50-40 %-a vesz azon részt. Pl. a Telefongyárban, ahol az utóbbi időben egy-egy párt napon 1.000-1.200 fő vesz részt. Hiányosság, hogy az üzemi párt szervezetek cgyrésze húzód 'ib a pártnap szervezésétől.