Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-04-24
F 1 ? -2 -Rózsavölgyi et. Mivel a szakmaközi bizottság tulnyomórésze pártonkivülí, mennyire veszik figyelembe a munkást ilusukn-' 1, hogy pártönkivüliekkel dolgoznak? Milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban az Elvtársaknak? Gaál elvtárs válaszol a kérdésekre: 1956-hoz viszonyítva lénye gesen javult á szakszervezetek és a PfO kapó -ólata. igaz, hogy főleg személyi kérdésekben van meg a kapcsolat, termeié re vonatkozó kérdések még nem szerepelte 1 , a megbeszéléseken, leg alább is én még nem tapasztaltam. A szakmaközi bizottsággal a kapcsolatunk elég gyenge. Rózsavölgyi elvtrs kérdésére azt tudom elmondani, hogy szakszervezeti bizottságokban lényegesen több a pártonkivüli, mint 56-előtt volt, bár az anyag úgy fogal mazza meg, hogy több párttagot kellene odavinni, mert van olyan hely, ahol csak egy- vagy kettő, s van ahol egy párttag sincs a szakszervezeti bizottságban. Azzal én is egyetértek, hogy erősíteni kellene a szakszervezeti bizottságokat párttagokkal, legalább 4-O-50 %-ig. Arra vonatkozólag, hogy a szakszervezetek tekintélye és munkastílusa milyen: sokkal nagyobb a tekintélyük, az önkéntesség elvét jobban betartják, szerintem figyelembe van véve az, hogy túlnyomórészt pártonkivüliekkel dől; óznak. Gábor elvtárs: Ami a PTO és a szakszervezetekkel való kapcsolatot illeti, itt a legjobb a Vasasokkal a kapcsolat. Volt olyan törekvés, hogy összehívjuk a szakmai központokat, de ezt nem tudjuk megvalósítani, ezért úgy gondo ltuk, h ogy róá jus ban meg próbáljuk , még . egyszer ezt összehívni . A különböző szakszerve"zetek tájékoztatóit ma márlegtöbbnyire megkapjuk tőlük. Az a tapasztalatunk, hogy nem keresik velünk a kapcsolatot, ha csak mi nem keressük meg őket valamivel. Aftii a szakmaközi bizottságot illeti, meg kell mondani, hogy nekem nagyon komoly meglepetést okozott a szakmaközi bizottság elnökének beszámolója, aki elmondotta, hogy a SZOT-ban volt egy megbeszélés, ahol őt mint pozitiv munkát végzőt állították a többiek elé. Nagyon szomorú, ha, ez igy van, mert milyen lehet akkor a többi kerület ben a munka? Az volt az elv, hogy régi szervezett munkásokat állítsunk a szakmaközi bizottságokba, ezt nem tudtuk teljes mértékben végrehajtani és az oda delegált elvtársak sem vették megfelelően komolyan ezt a munkát. A tapasztalat az, hogy kb. 25-50 %-os volt a különböző megbeszéléseken a részvétel az üzemekből. Áz a véleményem, hogy egyértelműen meg kellene hatá rozni a szakmaközi bizottság helyét és szerepét a szakszervezeti munkában, mert még semmi olyan hatáskörük nincs, amivel segíte ni tudnák végeredményben a szakszervezeti munkát. Ilogy mennyire találták meg a helyes munkastílust? Az a tapasz talatunk, hogy igyekszenek követni a párt munkastílusát, nincs még egy sajátos munkastílusuk. Nincs még meg, hogy pl. külön fog lalkoznának a különböző rétegekkel, stb. S a felülről kapott feladatokat sem hajtják végre lényegében, itt az anyagba még bele kellene venni, hogy hogyan akarunk segíteni a szakszervezeti munkában. Vita: Bárd et. En úgy képzelem el, hogy az idősebb elvtársak inkább tanácsadó szerepet töltsenek be és segítsék a fiatalabb, aktí vabb elvtárskat. Van egy mondat az anyagban, hogy a pártszer vezetek nem minden esetben léptek fel, pedig ez helytelen, az előtte lévő mondat pedig a szakmaközi bizottságról beszél. Ez itt biztos rossz helyre került ez a mondat.
