Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-04-11
IlZ C’ . Ciák elvtársi A brigád felveti, hogy a szakmai képzettség és az általános műveltség fokozására az igény megvan, de az el foglaltság nem engedi. Ez az anyag nem ad választ arra, hogy a szakmai képzettséghez viszonyítva mennyire maisad el az álta lános műveltség? Rózsavölgyi elvtársi Tanulmányozta-e a brigád azt a problémát, hogy a kerületi apparátus létszáma mennyire megfelelő a kerületi -tártbizottság előtt álló feladatokhoz, s nem-e jelentkezik egy-két esetben egészségtelen túlterhelés? Schumetb eÍvtárst A 17-ik oldalon az van, hogy "opportunizmusra vállT ” a 'kényes' kérdések elkerülése. Véleményem szerint ez nagyon erős dolog, vagy legalább alaposabban kellett volna ezt előkészíteni. Rabok elvtárs válaszol a kérdésekrei ke le süti' elvtárs kérdéséret úgy értjük, hogy a PB-nál és általá ban a felsőbb szinten a pártvezetőség tagjait általában 45-ös párttagok teszik ki, emellett 45« előtti párttagok is. Nagyjából a Tanácsnál és az üzemekben is igy néz ki, de ha az alapszervi titkárokat nézzük, itt már jelentős a 45. utáni párttagok száma. Persze, itt nagy számok vannak, az üzemekben viszont a számok korlátozottak,, úgy, hogy itt meg kell nézni, hogy bár lennének ilyenek, de mégsincsenek kellően bevonva a pártvezetésbe, nem-e szorulnak háttérbe. A fegyelmi ügyeiméi a fogalmazás nem valami szerencsés. Úgy értendő, hogy a munkások, között nagyon sok a fegyelmi ügy, igy a "jellemző azonban" tényleg félre értendő. Vitatkoztunk arról, hogy legyen-o káderosztály, vagy sem. Az alape.lv feltétlenül helyes, hogy mindenki a maga területén felelős a hozzá beosztott emberekért. Tehát anélkül, hogy ezt a helyes alapelvet érintenénk, szükség van arra, hogy akár káder osztályt hozzunk létre, akár úgy, hogy a választott szervek rend szeresen foglalkozzanak a káderekkel, azért, hogy összefogják a kádermunkát, hogy ennek a területnek felelős gazdája legyen, s bármikor pontos képet tudjon adni a kádermunkáról. Úgy érezzük, hogy ilyen célból össze kell fogni a kádermunkát, anél kül, hogy az egyes felelős vezetők válláról levennénk a káder munkáért a felelősséget. Úgy látjuk, hogy ez szervezetileg ezideig nincs tisztázva, bár a határozat egy kis része érinti ezt a kérdést, de ilyen összefogó határozat nincs a Párt részé ről, pedig ezt feltétlenül szükségesnek és helyesnek tartjuk. Ciák elvtárs felveti a képzettség kérdését. Véleményem szerint ez a mostani foglalkoztatási rendszer nem szolgálja ezt. A meg terhelés túl nagy, sokat vállalnak és sokat dolgoznak, ami lehe tetlenné teszi, hogy a napi munkájukon túl tudják akár a szakmai, akár az általános műveltségűket fejleszteni. Bár itt is megyünk előre, de úgy látjuk, hogy az egyes emberek munkájának javítása, az általános műveltség emelése érdekében ezt a túlterhelést akár a munkamódszerek javításával, akár a munka csökkentésével lehet csak elérni, és főleg az alapszervek munkáját megjavítani, mert ellenkező esetben hiába emeljük az apparátus létszámát is. Egy gondoljuk, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a szakszervezet csinálja, kapjanak lehetőséget arra, hogy vagy a technikumot, vagy az egyetemet végezzék el ösztöndíjjal, vagy esetleg fél napot dolgozzanak csak, vagy ha esti egyetemen tanul, akkor heti egy napot kapjon, amikor csak tanul. Itt személyenként meg kellene vizsgálni a sajátosságokat és ennek arányában meg nézni a lehetőségeket.
