Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-01-09
0 « 011 A pártszervGzetGkkcl folytatott beszélgetések alapján kb. 20-25 7 f — rá tehető azoknak a párttagoknak a száma, akik különböző vallási problémákkal küzdenek. Ez alatt azt értjük, hogy ezek az elvtársak nejü járnak.' ugyan templomba,, maguk .nem is vallásosak, de családju kon belül eltűrik" á vaíTásos'' megnyilvánulásokat / amiből arra 'lehet" következtetni , hogy ez a terenAem egészen szilárd elvi alapokon állnak. Feltétlenül /an azonban a párttagság soraiban egy elég nagymérvű, kétoldalú elvi tisztázatlanság. Összekeverik a íklerikális reakciót a vallásos ideológia kérdésével, ami abban nyilvánul meg, hogy ahol, nem tapasztalnak államellenes, reakciós ; tevékenységet a vallásos emberek részéről, ott véleményük szerint rendben van ez a kérdés. Tapasztalhatók olyar. szektáns hibák is, ’ hogy az egyes párttagok a vallásos embereket egyértelműen reakciós• nak kiáltják ki. , A megvizsgált ü.ZGiaok, intézmények pártvozetőségcinek szinte kivétel nélkül vannak elképzeléseik arra vonatkozólag, hogyan kivánják a jövőben az ateista propagandát folytatni és mit kívánnak tenni a dolgozók ateista noveléso érdekében, de konkrétan kidolgozott ter vek nincsenek és nemtudják, hogyan fogjanak hozzá ehhez a nehéz feladathoz. Az elhangzott kérések alapján túlnyomó többségben a kerületi PB-tól várnak irány : st, segítséget ’ ebben a kérdésben. Minden pártszervezetnél vannai- olyan példák, hogy azokkal a párt- . tagokkal, akikről a pártszervezet valamilyen formában megtudja, hogy vallásos beállítottságú, vallásos befolyás alatt áll, egyéni J fogjLalkozá^ kepetéhep. j.gyekuznok helytelen riájteteájj megváltoztatni? rerxnuc^lwzot^kev'Wffe^ ’ ^valrasos i/eó'iogiT. is legjobban áll a szakmunkás réteg. Pl. a Telefongyárban kb. 5 vagy a Világítástechnikában, ahol az elvtársa): megállapítása szerint a szakmunkások között nem is található vallásos férfi és a vallási kérdések gúny tárgyát képezik. Általában a többi üzemeknél is ha sonló tapasztalatok vannak. A nőknél lényegesen rosszabb a helyzet. Általánosan megállapítható, hogy kb. a nődolgozók 50-00 /• a áll többé-kevésbé vallásos be folyás alatt. De ennél néhol /annak súlyosabb esetek is. Pl. a Lendület KTSZ-ben, ahol a nődolgozók csaknem 100 /í-a vallásos be folyás alatt áll. Vagy pl. a Fómbutorgyárban, ahol a nődolgozók kb. 80 %-a, avagy a Zuglói Kötöttárugyár, ahol kb. 60-70 fi-a vallájos. •> '[Az ifjúság körében nagyobbmérvü a vallásos befolyás .mint, .a felnőtt köfc ot t 1 , 1 vonat kozl'k"ez .í'^ie^ a "fiatal ’ úíoolgőzŐkra,_Ennek m o gn y i 1 v ánutás g0TFS15k az olyan fiatal lány, akit szülei kényszerítőnek vallásos ténykedésre, azzal a megokolással , hogy a vallás nélkül nem lehet erkölcsös életet élni. Az értelmiség és az adminisztratív dolgozói.: soraiban általános tapasztalat szerint sokkal nagyobb mértékben van a vallásos ideoló giának befolyása, mint a munkásoknál. Ez alól nem képeznek kivé telt a műszaki értelmiségiek '~m, sőt pl. a Danuviában a műszaki értelmiség körében tapasztalható nagyobbfoku vallásos befolyás. uK~Főv.^ Autóbusznál pl. az admxuisztrativ dolgozók kb. 70 %-a vallá sos. Meg kell jegyezni érnél az adatnál azonban, hogy a Főv.Autó busznak ez a részlege a felszabadulás előtt igen hosszú időig az egyház patronál »*.«■ '•>!.. .'Itt, ami azt jelenti, hogy azokat vették fe? ide dolgc ’ , akiiét a plébánia ajánlott.
