Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-01-31
Rózsavölgyi et. Az elvtlrsak véleménye szerint a párttagság álta lában tisztán látja-e ezt a problémát, hogy mi a szektánsság és van-e olyan alaposan elemezve, mint pl. a revizionizmus kérdése? Van-e olyan tapasztalatuk az elvtársaknak, hogy amit a hallgatók tanultak, különösen az időszerű politikai kérdéseknél, hogyan al kalmazzák, hogyan használják fel munkájukban? Jhorzán et . 1. Van^e olyan pártszervezet a kerületben, ahol ebben az oktatási évben még nem tárgyalták meg vezetőségi ülésen az oktatás helyezetét? Ha van, miért nem csinálták ezt idáig? 2. . Kimondhat juk-e , hogy a kerületünkben a M-L. tanfolyamon részt vevőknél jellemző a klasszikusok jegyzetelése? ./elősüti et. Véleményetek szerint a jelenleg működő propagandis táknak hány >-a alkalmas propagandistának, mind a két tanfolyamon? Schumeth et ♦ j 1. A legutóbbi tájékoztatás az oktatás beindulásá ról úgy szólt, hogy a kiválogatás rendkívül jól sikerült és minő ségileg jobb propagandisták vannak beállítva, mint az elmúlt év ben. A tapasztalat mit mutat ezen a téren? 2. Iái, a RVB milyen segítséget adtunk a pártszervezeteknek ahhoz, hogy tartalmilag tudjanak foglalkozni az oktatással? Van-e értelme a 8-ik javaslat megvalósításának? I Berczeliné et. válaszol a kérdésekre; G o n d a et. kérdésére: e két réteg került előtérbe , mint az ellenforradalom elvi irányítói és kivitelezői. Itt úgy merült fel, hogy ha nem is ellenforradalmár, de milyen rósz is a mi ifjúságunk, nem érdemli meg, amit mi évek óta adtunk neki, mert mégis ellenünk fordult az ifjúság. Tehát nem azt mondják, hogy az ifjúság, az értelmiség egy része, hanem az egészre húzzák rá. Gábor et. kérdésére; ezt próbáltam meg magyarázni a kiegészítésnél, hogy nem olyan az ideológiai munka, mint ahogyan kellene. . Addig eljutnak, hogy látogatják a szeminá riumokat, megnézik a hiányzást, beszélgetnek a hiányzókkal, de már tovább nem mennek, hogy a felmerült kérdéseket megnézzék, tisz tázzák, vagy, hogy az üzemben megnézzék, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a dolgozókat. A gazdasági ’ vezetők, úgy mint a pártszervezet egy kommunistája nem foglalkoznak az oktatással, kivéve, akik propagandisták, vagy propagandamunkát végeznek. A központilag kiadott anyag jó-e? Az olvasókönyv megszerkesztése, ha azt vesszük, hogy egy szűk rétegre terjedő tanfolyam, jó, de mivel az Összetétel nem jó, igy a követelményeknek nem felel meg. A klasszikus irodalom mennyisége nem felel meg. Ln nem merném állitani, hogy akár a rovizinnizmus , akár a szektánsság világos lenne a párttagság előtt. Véleményem szerint a revizionizmussal foglalkoztunk többet és ez helyes is. Azt hiszem bátrai} állíthatjuk, hogy a párttagság, de a pártonkivuliok nagy részével is sikerült a forradalom, ellenforradalom lényegét. Vagy a szocia lista erkölcs, szocialista tulajdon védelmét ha vesszük. Ezt úgy beszéltük meg, hogy ezt a takarékossági mozgalommal párhuzamosan visszük, hogy ez is segitse, s ny i lv-án való , hogy értünk is el ered ményt ezzel. A beindulást követő időben minden pártszervezet vezetőségi ülésen, taggyűlésen tárgyalta az oktatást, azonban nagyon sok űzöm van, ahol a továbbiakban nem értékelték a pártoktatást . Persze, a pártszervezeteket nagyon lekötötte a tagkönyvcsere és ezért került ez egy kicsit háttérbe, mz anyag hibája, hogy elfeledkeztünk arról, hogy a tankönyvesére előtti beszélgetés adott egy nyomást az ok tatásnak es segítette.
