Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-12-07
A nacionalizmus még megmutatkozik szovjetellenességben, zsidóellenességben, a területek kérdésében - Erdélyt vissza - stb. amit a Szabad Európa is tüzel. Nekünk tisztán kellene látni, hogy miket magyaráznak az emberek fülébe az üzemekben. A termelési agitációval még szélesebben kellene foglalkozni. Az általános politikai érveket helyi viszonylatban kell magyarázni. Nem jött ki eléggé az sem, hogy a munkafegyelem, a lopások kérdése stb. hogyan áll az üzemekben, hogy néz ki a szocialista tulajdon védelme, amit véleményem szerint központi kérdéseként kell kezelni a közeljövőben. Amit a Bállá elvtársnőék csináltak, általánosítani kellene, amely a munkafegyelem, a takarékos anyagfelhasználás kér désével foglalkozott. Jelenleg az a helyzet, amit én látok, hogy nem csinálunk annyit, amennyit lehetne. A demagógia és a reális követeléseket szét kell választani. Folyik most a vacillálás, hogy ne avatkozzunk bele közvetlenül a szakszervezeti munkába, szociális dolgokba. Véleményem szerint nagyon erősen elmaradt a nemzetközi kérdéseknek a magyarázására a béke és háború kérdésének a nap-nap után való elemzése, ez tényleg hiba. Itt lehet azt mondani, hogy mindenki agitátor legyen. A nemzetközi politikánál a módszerekkel kapcsolat ban nem kell úgy feltenni a kérdést, hogy egyetlen egy módszer lesz-e. Véleményem szerint továbbra ia alapvető jó módszer a tömeges agitáció, gyűlések, csoportos beszélgetések - meghívni a pártonkivülieket is ezekre, s ugyancsak az egyéni agitáció is*' Az alapvető kérdések elemzésénél vissza kellene hozni azt a jó módszert, amit novemberben vittünk, hogy csoportosan vitáznak. Ugyancsak csoportos vitákat rendezni meghatározott tétegek felé, összeszedni a problémákat és azaz elvtárs, aki felhozta ő maga vinné is vissza a válaszokat, négyén egy jólképzett kommunista csoport, régi párttagokból, kommunista vezetőkből, műszaki, gazda sági vezetőkből, akik felhoznák az üzemekből a problémákat, beszél getnének az emberekkel, itt megvitatnák és ők maguk mennek és agi tálnak, csoportos vitákat tartanának, stb. Ók dolgoznák ki a helyi agitációs feladatokat, nemcsak érveket és levinnék az üzemekbe, egyben felderítenék a hangulatot az üzemekben. A kommunista helytállásija való nevelést a kommunista csoportokra kell bizni. Felvetődik az a kérdés, hogy szélesíteni kell a tömegpolitikai munka bázisát pártonkivüliekkel is, egy-egy kérdés ben, pl, a békeharc kérdésében. Javasolom, hogy ezt most már kezdjük meg ilyen formában. A passzivitás kérdésénél azt kell megvitatni, hogy milyen okai vannak. Nem lehet mondani, hogy minden kommunista egyformán helytáll, egyformán szilárd, egyformán képzett, ezt nem kell el itélni. Az a véleményem, hogy általában nagyon pozitívnak kell értékelni a párttagság mostani hozzáállását a pártmunkához. Schmidt__elvtárs: Egy csomó negativ dolgot vet fel a jelentés. Októberhez viszonyítva a politikai tömegmunka sokat javult. Állítom, hogy ha az újságban megjelenik, hogy ennyit és ennyit emelkedett az életszinvonal az a dolgozókat nem érdekli, de ha arról beszélünk, hogy személy szerint neked milyen volt a Horthyrendszer alatt a helyzeted és most milyen, erre egész élénken reagálnak a dolgozók. Heg kell mutatni nekik a reális lehetősé geket, ameddig el lehet menni. Most próbáljuk azt csinálni, hogy az^llyen nagyobb hangú tagokat megnézzük, hogy hogyan éltek az előtt és úgy hasonlítjuk össze a mai életét. Egyetértek azzal, hogy a tudományos és népszerű magyarázat mellett, amit a műszaki értelmiséggel szemben használunk, egyszerű szakákkal kell beszélni
