Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-08-31
7 Dr, Fónay elvtárs; A vitából is az alakult ki, hogy lényegében a tudományos intézetnek a tudományos és gyakorlati munkája közötti arányról van szó. Azt gondolom, hogy nem lenne-e helyes ezt az arányt szervezeti formában is valahogyan megállapítani, ami természetesen nem a kerületi Pártbizottság feladata, árra gondolok, hogy egy intézeten belül lehet tudományos kutató csoport, vagy osztály, vagy részleg és a gyakorlati ipari kuta tást folytató részleg, hogy ez helyes-e én nem tudom eldönteni, ^ehet, hogy ha ez a szelekció intézeten belül megvan, akkor nekünk módunk van arra, hog, a fiatal elvtársainkat is eszerint csoportosítsuk. Erre azonban választ nem merek adni, csak a kérdés feltevéséig merészkedem. l'ülöo érv társ: En a Kurucz elvtárs néhány következtetését vitatom. Ha nem lennének nálunk néhány aktiv agitátorai a reak ciónak, akkor ez a kérdés nem jött volna igy ki. Azt kell fel vetnünk, hogy a 12 év alatt nálunx kizárólag csak a régi értelmisóg utazott külföldre. Felvetette az igazgató, hogy azért nem lépett be a pártba, mert nem akarja nemzetközi hírnevét el rontani. l ’ ehát nekünk ebben a kérdésben azért kellett harcolni, hogy megváltoztassuk ezt a viszonyt és fiatalokat is vihessünk külföldre és ezért még ma is harcolunk. A nagy tapasztalattal rendelkező értelmiségiek közül vezető beosztásban vannak olyanok, akik a horthy-rendszer aktiv központi vezető irányitó szerveiben voltak. Mi nem a nagy tapasztalattal rendelkező tudományos munká sok ellen akarunk menni, hanem arról van szó, hog v ezeket a fasiszta gazembereket akarjuk leválasztani a köréjük csoporto suk emberektől. Úgy jött ki, mintha mi megfélemlítettük volna ezeket az embereket, szó sincs róla. Szükség van az értelmiség feré olyan politikai álláspontra, nyilt vitára, a bizalom teljes megadására amivel mi az értelmiség között tudunk beszélgetni. A nyilt beszélgetéshez most jó alkalmunk van, mert most csináljuk a y> éves tervünket és ezzel minden emberhez elmegyünk és beszél/-v getni fogunk. A vita nem ott van, hogy mi nem akarunk távlati kutatásokat végezni, hanem arról van szó, hogy elment egy fél év úgy, hogy olyan kutatásokat nem végeztünk, amely a népgazdaság nak hasznot hajtott volna. Nagyon vigyáznunk kell, hogy ezt a nagy tapasztalatot a mi javunkra hasznosíthassuk. feladatunk most, hogy ezt a befeléfordulást megszüntessük, a másik, hogy a kutató munkában milyen célkitűzéseket követünk. barczis elvtárs: Most én szeretném folytatni politikai vonalon, amit a Fülöp elvtárs szabunai vonalon elmondott. Rózsavölgyi elvtárs nem tartja helyesnek a kooptálást a szakszervezeti v onalon. Itt elsősorban egy hatalmas felmérést kell végrehajtani, most már oda akarunk jutni, hogy a szovjet folyóiratokat is olvassák, de a nyugati szimpatizálás sokkal nagyobb, hibába jobb a szovjet kutatások eredménye, hiába ad nagyobb segítséget, azért az a nyugati mégis jobb. Meg kell mondani, hogy bizony én is szerettem volna kijutni a Szovjetunióba, Csehszlovákiába. xiz öregek elmondják, elmesélik, hogy ahol voltak milyen is volt, s beteszik a darazsat a fiatalok fülébe, hogy milyen vidéken jártak, milyen volt, stb. .a munkás fiatalokból lett értelmiséget megrakták pártmunkával, vagy 1 D1ÜZ munkával és bizony ezek pub likálni nem tudtak, nem úgy mint azok, akik tanárok, stb. volt az apjuk és a régi szakemberek igyekeztek ezeket magukhoz szerezni és egyengették a útjukat, míg a munkás értelmiségieknek pár év múlva azt mondták, hogy te nem is végeztél munkát, nem jelent meg egy' publikációd sem.
