Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1989-08-31
állandó és időszakos megbízást adhat, tájékoztatást kérhet más területen végzett politikai munkájukról. 6. Az alapszervezet titkárt és vezetőséget választ. A vezetőség szervezi az alapszervezet politikai életét. Tevékenységéről az alapszervezetnek rendszeresen beszámol. A vezetőség létszámának és öszszetételének eldöntése a taggyűlés Joga. 7. Az alapszervezetekben pártcsoportok működhetnek, amelyek bizalmit választanak. Feladatuk a tájékoztatás szervezése, a vállalt megbízatások teljesítésének segítése, az emberi kapcsolatok ápolása. 8. Az alapszervezetek erőfeszítéseik egyesítésére, tevékenységük összehangolására, álláspontjuk képviseletére — munkahelyi, lakóterületi vagy más társulási elv alapján — közös pártszerveket, választott testületeket hozhatnak létre. Ezek feladatairól, döntési hatásköréről, irányítási jogokkal való felhatalmazásáról, tisztségviselőiről és működési feltételeiről az alapszervezetek összevont taggyűlésen vagy megbízottjaik útján, küldöttgyűlésen döntenek. Létrehozható pártbizottság, titkárok tanácsa vagy más testület is. Erről az érintett alapszervezetek döntenek. 14. SZAKASZ____________ A helyi pártszervezetek 1. A lakóterületi, a munkahelyi és más szerveződési elvek szerint létrejött alapszervezetek működési területük szerint helyi (községi, városi, kerületi) pártszervezetekben egyesülnek. A helyi pártszervezet állhat egyetlen alapszervezetből is. Ez azt jelenti, hogy egy adott községben, varosban, kerületben működő valamennyi alapszervezet tagsága alkotja a helyi pártszervezetet. 2. A helyi pártszervezet működési területe a közigazgatási határok szerint alakítható. Minden önálló tanácsú településen működhet helyi pártszervezet. Budapesten a fővárosra kiterjedő pártszervezet az önálló kerületi, helyi pártszervezeteket egyesíti. 3. Ha a helyi pártszervezetek önkéntes alapon egyesülnek, helyi pártszervezetnek az egyesült szervezet tekintendő. 4. A helyi pártszervezetek önállóak. a) Politikai cselekvésükre vonatkozó bármely döntést hozhatnak, ha az nem ellentétes a párt politikájával és szervezeti szabályzatával. b) Az egész pártra érvényes szabályok keretei közt önállóan határozzák meg belső szervezeti tagolódásukat, munkamegosztásukat, munkarendjüket. c) Saját hatáskörükben dönthetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azon — a 3. pontban említett — helyi pártszervezetekben, amelyek több települést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásában közvetlenül érintett alapszervezetek gyakorolják. d) Ajánlási joguk van a területüket érintő országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásában. e) A párt általános gazdálkodási szabályainak keretein belül önállóan gazdálkodnak, beleértve a vállalkozás törvényekben megengedett lehetőségeit is. f) önálló jogi személyek. g) Saját jogaikat átruházhatják szervezeti egységeikre. 5. A helyi pártszervezet legfelsőbb fóruma a küldöttgyűlés, az összevont taggyűlés vagy a taggyűlés. A helyi küldöttgyűléseket szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A küldöttek jelölésére és választására az 5. szakaszban foglaltak irányadók. 6. A helyi pártszervezet vezető szerveként az alábbi változatok <alkalmazhatók: a) Egytestületes pártbizottság. Tisztségviselőit az összevont taggyűlés (küldöttgyűlés) választja. További tagjait vagy az összevont taggyűlés választja meg, vagy delegált tagokból és küldöttgyűlésen választott tagokból áll. b) Pártbizottság, amelynek végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság. A pártbizottság tagjainak egy részét a lakóterületi, munkahelyi és más alapszervezetek, illetve több alapszervezetből álló párttagközösségek delegálják, másik részét a küldöttgyűlés választja. Létrehozható a pártbizottság úgy is, hogy minden tagját delegálják. A végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket a küldöttgyűlés közvetlenül választja. A testületek és a tisztségviselők — első titkár és titkár(ok) — létszámáról a küldöttgyűlés, illetve az összevont taggyűlés dönt. A bizottság két küldöttgyűlés között jogosult a végrehajtó bizottsági tagok felmentésére és megválasztására, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság létszámának felét. c) Választmány és egytestületes pártbizottság. A választmány tagjait alapszervezetek, a tanácstagok MSZMP-csoporlja(i), a szakszervezeti és szövetkezeti, valamint az ifjúsági mozgalomban, ifjúsági tagozatban működő párttagcsoportok és más párttagközösségek delegálják A választmány saját sorait elnököt választ. A pártbizottságot és tisztségviselőit — első titkárt és tfcO kár(oka)t — a küldöttgyűl.rválasztja. A pártbizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A küldöttgyűlések között a választmány jogosult a pártbizottsági tagok felmentésére és megválasztására. Ez a megoldás eltér a vezető szervek eddigi felépítésétől, műtótól módjától. A választmány kifejezi és folyamatosan érvényesíti a tagság közös akaratát. A vezető testület munkáját folyamatosan ellenőrizheti, tagjait bármikor visszahívhatja és másokat választhat. A kél testület személyi átfedésének tilalma egyértelművé teszi, hogy ki kinek relelős. 7. Az összevont taggyűlés, illetve a küldöttgyűlés a gazdálkodás ellenőrzésére pénzügyi ellenőrző bizottságot; valamint a párttagok jogainak védelmére, vitás ügyek és panaszok elbírálására egyeztetőbizottságot hozhat létre. A kük döttgyűlésen választott egyr'pT' tetőbizottság többségét deli0, gálják. Elnökét az összevont taggyűlés vagy a küldöttgyűlés választja. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazottai. Az egyeztetőbizottságok nem ellenőrző szervek és nem fegyelmi bizottságok. Alapvető rendeltetésük a párton belüli konfliktusok megoldásának elősegítése és a szervezeti élet során felvetődő értelmezési Igények kielégítése. A választott testületektől független szervként működnek; ezt elsősorban személyi összetételük biztosíthatja. 8. A választolt testületek munkabizottságokat hozhatnak létre. 15. SZAKASZ 1. A helyi pártszervezetek megyei — a fővárosban a kerületi pártszervezetek budapesti — pártszerveket hoznak létre. Ezek feladata, hogy öszszehangoljáik a területükön működő helyi pártszervezetek tevékenységét, szervezzék közös akcióikat. Állást foglalnak a megye, illetve a főváros egészét érintő politikai, területfejlesztési és kulturális ügyekben. 2. A megyei, illetve budapesti pártértókezlet a helyi (kerületi) pártszervezetek küldötteiből áll. A küldöttválasztás elveire a 6. szakaszban foglaltak irányadók. Megyei, illetve budapesti pártértékezletet szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. Ha megyei, Illetve budapesti pártválxsztmány működik, elegendő kétévente rendszeresen összehívni. 3. A megyei, illetve budapesti vezető testületekről a pártértékezlet dönt. A megyei, illetve budapesti vezető testületek felépítésében és létrehozásában az alábbi változatok alkalmazhatók. a) Egytestületes pártbizottság. Tagjai egy részét a helyi (kerületi) pártszervezetek delegálják, a többi tagját, valamint tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg. K. A párt országos szervei 1. VÁLTOZAT (Országos Pártválasztmány és Központi Bizottság létrehozása esetén.) A következőkben a kongresszus és a párt országos (központi) testületéinek szerepét. feladatait, szervezeti felépítését és kapcsolódásukat, valamint létrehozásuk eljárásait részletezzük. Aa;ért van szükség az eddigieknél részletesebb szabályozásra, hogy ezek a szervek ne maguk értelmezhessék feladataikat, eljárásmódjukat. Az 16. SZAKASZ A kongresszus a párt legfelsőbb fóruma. Meghatározza a párt politikájának vezérlő elveit, dönt a párt stratégiájáról, politikai irányvonaláról, programjáról és szervezeti szabályzatáról. Megválasztja a párt elnökét és fóti tikárát (ha b) Megyei, illetve budapesti pártbizottság, amelynek végrehajtószerve a végrehajtó bizottság. A helyi (kerületi) pártszervezetekből közvetlenül delegálják a megyei, illetve budapesti pártbizottság tagjainak egy részét, míg a testület többi tagját és tisztségviselőit, valamint a végrehajtó bizottság tagjait — akik egyiben a pártbizottság tagjai — a megyei, illetve budapesti pártértekezleten választják. A pártbizottság, a tisztségviselőik, illetve a végrehajtó bizottság létszámáról mindkét esetben a pártértekezlet dönt. A pártbizottság két pártértekealet között jogosult a végrehajtó bizottság tagjainak felmentésére és megválasztására, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság létszámának felét. c) Megyei, illetve budapesti választmány és egytestületes pártbizottság. A választmány tagjait (pártértekezlet után) a helyi pártszervezetek, a megyei (budapesti) tanácstagok MSZMP- csoportja, a szakszervezeti és szövetkezeti, valamint az ifjúsági mozgalomban, ifjúsági tagozatban működő párttagcsoportok és más párttagkozösségék delegálják. A választmány saját soraiból elnököt választ. A pártbizottságot és tisztségviselőit — első titkárt és országos testületek felépítésére és működésére két, lényegesen eltérő megoldást adunk közre. Az egyik változat Országos Pártválasztmány és egytestületes Központi Bizottság létrehozásával számol. A másik változat Központi Bizottság és Politikai Bizottság működését feltételezi, a Központi Bizottság elnevezés ugyan mindkét. A) A kongresszus erről nem pártszavazás keretébeta döntenek), a párt ügyvezető titkárát és országos titkárait, az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot és a Központi Bizottság azon további tagjait, aki'ket a szervezeti szabályzat hatáskörébe utal. titkár(oka)t — a megyei, illetve budapesti pártértekezlet választja. A pártbizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A pártértekezletek között a választmány jogosult a pártbizottság tisztségviselőinek és tagjainak felmentésére és megválasztására. d) A megyékben a helyi pártszervezetek képviselőiből (titkáraiból vagy küldötteiből) szövetségi jelleggel működő megyei párttestület alakítható. Tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg. Feladata a helyi pártszervezetek munkájának összehangolása, a közös politikai akciók szervezése, a megyei párttagság egészét érintő kérdésekben közös álláspont kialakítása. 4. A megyei, illetve budapesti pártértekezlet pénzügyi ellenőrző bizottságot választ, és megyei, illetve budapesti egyeztetőbizottságot hoz létre. Az egyeztetőbizottság vezetőjét és tagjainak kisebb részét a megyei, illetve budapesti pártértekezlet választja, nagyobb részét a helyi (kerületi) pártszervezetek delegálják. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnék be más választott párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazottal. 5. A választott testületek munkabizottságokat hozhatnak létre. változatban szerepel, de politikai szerepük, összetételűk, működésük nem azonos. A két változat eltérő megoldásokat igényel a kongresszusok rendszerességét és Jellegét illetően is. Ezért a két változatot a kongresszusok szabályozásával együtt, teljes egészükben szerepeltetjük. Megvitatja és minősíti a Központi Bizottság, az Országos Pártválasztmány, az Országos Egyeztető Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság munkáját. 17. SZAKASZ ____________ A kongresszust a Központi 9 s 8
